Egy új tanulmányban Emma Hocking, a Northumbriai Egyetem munkatársa és kollégái azt írják, egy 300 évvel ezelőtti szökőár nyomaira bukkantak Chile középső részén - írja a ScienceAlert. A szakértők Chaihuín egyik árapályi mocsarában olyan bizonyítékokat találtak, melyek alapján 1737-ben egy cunami csapott le a térségre.
A katasztrófáról írásos források nem árulkodnak, igaz, egy földrengés ismert ebből az évből.
A felfedezés azt sugallja, hogy a térségben a szökőárat okozó földmozgások a véltnél gyakoribbak lehetnek, és 280 helyett 130 évente következhetnek be.
A kutatók egy helyi árapályi mocsárból gyűjtöttek be üledékmintákat Valdivia közelében. A városra 1960-ban egy 9,5 erősségű rengés csapott le, amelyet pusztító cunami is kísért. A források alapján Valdiviánál egy 1837-es és 1575-ös földmozgás után is kialakult szökőár, a történelmi dokumentumok ugyanakkor nem tesznek említést az 1737-es eseményről. A cunami hiányát korábban azzal magyarázták, hogy a rengés forrása a szárazföld, és nem a tenger mélyén lehetett.
A csapat az üledékeket elemezve három szökőárat mutatott ki, ezek 1960-ban, 1737-ben és 1575-ben következtek be. A kutatók arra gyanakodnak, hogy az 1737-es esemény kisebb partszakaszt érinthetett.
Hocking szerint a cunami-előrejelzések gyakran történelmi leírásokon alapulnak, ezek azonban hiányosak lehetnek a társadalmi nyugtalanság vagy egyéb krízisek miatt. A 18. szökőár például a korabeli felkelések miatt merülhetett feledésbe.
