A legújabb kutatások szerint a 105 év az a kor, amely ma, megfelelő genetikai adottságokkal és nem utolsósorban egészséges életmóddal elérhető. Ezen túl pedig már lelassul a halál közeledte. Tehát annak, aki eléri a 105 évet, szinte lehetetlen megjósolni, hogy mennyi van még hátra.
A római La Sapienza, a Roma Tre, a kaliforniai Berkeley és az odensei Southern Denmark egyetemek kutatói közel 4000 száz év feletti (105-öt betöltő, de 110-et még nem elérő) olasz idős emberen tanulmányozták a halandóságot 2009 és 2015 között. Elisabetta Barbi, a kutatás koordinátora szerint megállapították, hogy a halál bekövetkeztének esélye egészen 80 éves korig gyorsul, majd fokozatosan lassulni kezd, amíg elér egy szintet, és ez 105 év után gyakorlatilag állandósul.
Tehát ha létezik is az emberi életnek végső határa, vagy nem lehet egyelőre megállapítani, vagy pedig még nem értük el azt – idézte az olasz tudóst a Nature/.
Hosszú évek óta foglalkoztatja a tudósokat az emberi élet határainak kitolódása. 1900-ban a várható átlag élettartam még csak 55 év volt, ma már 82 év felett van. Egy, szintén a Nature-ben 2016-ban megjelent amerikai tanulmány a várható végső életkort 115 évre tette. Más kutatók egyenesen 125 évről beszélnek.
A mostani kutatás, amelyet a Science tett közzé, ellenben már azt sugallja, hogy 105 év felett akár korlátlan ideig is élhetünk.
Napjainkban a világ legidősebb emberének a japán Csijo Mijakót tartják. A 117 éves asszony e feltételezés alapján örökre velünk marad. Az eddig bizonyíthatóan leghosszabb életű a francia Jeanne Calment volt, aki 1997-ben hunyt el 122 éves korában. Az idős asszony, aki egy arles-i öregotthonban élt, három évvel halála előtt még arról mesélt egy interjúban, hogyan találkozott Vincent Van Gogh-gal.
Mindazonáltal számos szakember vitatja e felmérés következtetéseit. Felhívják a figyelmet arra, hogy Olaszországban kiemelkedően magas a százévesek aránya – csak Toszkánában egy 2017-es adat szerint 15067-an voltak – és az általánosabb érvényű megállapításokhoz globális statisztikai adatokra lenne szükség.
Jelenleg az egész világon mintegy félmillióra tehető a 100 év felettiek száma. Joop de Beer, a hágai demográfiai intézet időskor-kutatója szerint ez a szám minden következő évtizedben megduplázódik.
Egyelőre nem tudják a választ a tudósok sem, hogy miért csökken az évek előrehaladtával a halálozási ráta. Siegfried Hekimi, a montreali McGill egyetem genetikusa úgy véli, a test sejtjei egy idő után eljutnak egy olyan pontra, amikor az öngyógyító mechanizmusok megakadályozzák a szervezet további károsodását. Jay Olshansky a chicagói egyetem bio-demográfusa szerint viszont maga az elmélet biológiailag valószínűtlen, mert „beleütközik az emberi test működésének alapvető korlátaiba.”
.
