A koronavírus-járvány tavaszi időszakában készült egy útmutatás arról, hogyan lehet minden szakmai, emberi és etikai elvnek leginkább megfelelve dönteni abban a helyzetben, amikor több a koronavírusos beteg, mint az intenzív ágy vagy a lélegeztetőgép. Akkor az orvosoknak nem kellett használniuk a 30 oldalas dokumentumot, és abban bíztak, a továbbiakban sem lesz szükség rá. A vírus terjedését jelző jelenlegi adatok miatt azonban újra terítékre került a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság online kongresszusán az etikai kódex témája.
Nem az ördögöt szeretnénk a falra festeni, de ez egy szükséges válasz arra az esetre, amikor az egészségügyi ellátórendszer a szűkös erőforrásai miatt már nem tud megbirkózni a járványhelyzettel - kezdte előadását Hegedűs Zsolt orvos, aki a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnökeként koordinálta annak a dokumentumnak a megszövegezését, ami nemcsak az orvosoknak és az ápolóknak, hanem az egész társadalomnak fontos iránymutatásokat tartalmaz.
A tavasszal közreadott, tucatnál is több szakértő, két betegszerszevezet, szakfordítói csoport, az orvosi kamara etikai kollégiuma és elnöksége, sőt a történelmi egyházak bevonásával kidolgozott etikai útmutatás elsődleges célja, hogy a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetben tiszta és helyes etikai irányelvek segítségével hozhassanak döntéseket az orvosok. A külföldi protokollokat is alapul vevő magyar dokumentumról áprilisban írtunk már:
Fontos dokumentumot tett közzé az orvoskamara arról, hogyan lehet minden szakmai, emberi és etikai elvnek megfelelően dönteni abban a helyzetben, amikor több a koronavírusos beteg, mint az intenzív ágy vagy a lélegeztetőgép.
Az már a tavasszal nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvány a legfejlettebb egészségügyi rendszereket is képes annyira leterhelni, hogy súlyozni kell a betegeket: ki, milyen ellátást kapjon, ha az intenzív osztályok kapacitása megtelik, de a betegek folyamatosan érkeznek? Azt a dokumentumot készítő szakemberek fontosnak tartják megjegyezni, hogy nem pánikkeltésről van szó: valós probléma, hogy dönteni kell arról, kit helyezzenek lélegeztetőgépre, és ki az, akinek nem jut gép vagy intenzíves ágy. Ez a döntés traumatikus az orvosnak és a beteg hozzátartozóinak egyaránt, ezért kell minél világosabb irányelveket meghatározni, hogy ne ad hoc elgondolások vagy érkezési sorrend alapján döntsenek arról, ki kerüljön lélegeztetőre, és ki ne - mondja Hegedűs Zsolt az etikai kódex céljainak felsorolásakor.
A döntés papíron egyszerűnek tűnik: ha olyan végletes helyzet alakul ki, hogy élet áll élettel szemben, akkor az orvosi szempontból jobban védhető életet kell előnyben részesíteni a kevésbé esélyessel szemben.
Priorizálni kell az olyan betegeket, akiknek kezeléssel van esélyük a túlélésre azokkal a betegekkel szemben, akik kezelve sem valószínű, hogy túlélnek, és azokkal szemben is, akik kezelés nélkül is feltételezhetően rendbe jönnek. A túlélési esély képezi a priorizálás alapját, nem pedig például az, hogy ki hány éves, vagy hogy várhatóan még mennyi évet él.
A kódexet összeállítók hangsúlyozzák, hogy bár a járványban a Covid-betegek kerülnek a figyelem középpontjába, az ellátásban a nem covidos betegek vannak többségben. "Nem szabad különbséget tenni az erőforrások elosztásában a Covid-19 vírussal fertőzött páciensek és a más betegségekkel küzdők között" - idézi Hegedűs Zsolt az egyik alapelvet, hozzátéve, az erőforrások igazságos elosztásának szükségessége mindenkire vonatkozik, akinek szüksége van az adott erőforrásokra. Vagyis: az ellátásban nem élvez előnyt valaki azért, mert koronavírusos, mivel a járvány mellett is történnek súlyos balesetek, szívleállások, stroke-ok, amiket ugyanúgy el kell látni az intenzíven.
Kulcshelyszín: az intenzív osztály
A járvány az egészségügyi ellátáson belül egyértelműen az intenzív osztályokra irányította a figyelmet. A koronavírus-fertőzöttek egy része ugyanis olyan súlyos állapotba kerül, hogy intenzív osztályos ellátásra szorul. Ha az adott kórház az intenzíves kapacitásának végéhez ért, a betegek súlyozására kényszerül, a rangsor felállítása mindig az összes intenzív ellátásra szoruló beteg valós idejű figyelembevételével kell, hogy történjen - hangsúlyozzák az etikai kódex összeállítói. Egyikük, Lovas András intenzív terápiás szakorvos az online kongresszuson felvázolta, miért szükséges a súlyos állapotba került covidos betegek intenzív terápiája: nagyon sok mindent kell egyszerre kezelni.
A légzési elégtelenségen túl keringési és májelégtelenséget, véralvadási zavart, veseelégtenséget és a központi idegrendszer zavarát is. Ezeket mind monitorozni kell, éppen ezért nem csak lélegeztetőgép van a koronavírusos beteg mellett - érzékelteti az orvos az intenzív ellátás összetettségét, és azt, hogy ez az ellátási forma miért annyira eszköz- és emberigényes.
Szerinte Magyarországon szakmai megfontolások és ajánlások figyelembevételével kétezernél több intenzíves ágyat fenntartani nem lehet, mert nincsen meg hozzá a személyzet.
Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök a konferencia másnapján a közrádióban arról beszélt: "a mi elemzésünk szerint november 21-én 2240 intenzív ágyra lesz szükség, amihez van lélegeztetőgép." December közepén pedig már 4480 intenzív ágyra lesz szükség az előrejelzések szerint, és ekkor 30-32 ezer ember lesz kórházban. A kormányfő úgy ítéli meg, itt van a magyar egészségügy teljesítésének határa.
A jelenlegi állás szerint 391 koronavírusos van lélegeztetőgépen, ám ennél sokkal többen fekszenek intenzív osztályon, ami két tényezőből adódik: egyrészt abból, hogy sok olyan súlyos koronavírusos beteg van, aki ugyan nem igényel lélegeztetőgépet, de intenzíves ellátást igen, és vannak olyanok is, akik Covid-betegek voltak, már vírusmentesek, de még lélegeztetőn vannak, valamint a súlyos szövődmények miatt is intenzív osztályos ellátásra szorulnak. És ott vannak még az elkülönített Covid-osztályok intenzív ágyai mellett a nem covidos intenzívesek ellátása is.
A tavasszal Lovas András még azt remélte, hogy egyáltalán nem lesz szükség az etikai kódexre, de a második hullám odáig súlyosbodott, hogy úgy látja, már most több olyan intenzív osztály van, ahol be kéne vezetni az ellátási protokollba a dokumentumot, mert a rendszer túltelítődött, és nincs több intenzíves ágy.
Külön csapat kell a súlyozásra
Arról már Berényi Tamás, a Semmelweis Egyetem ÁOK Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetője beszélt, hogy a betegek rangsorolásának - vagyis triázsolásának - folyamatát egy több orvosból és ápolóból álló csapatnak kell végeznie. A kezelőorvos osztja meg az információkat a triázsorvossal, aki az egész rendszert és adathalmazt átlátva sokkal objektív döntést tud hozni, mint a betegével kapcsolatban érzelmileg sokkal inkább érintett kezelőorvos. A triázscsapat ideális felállásban tehát plusz teamet jelent, vagyis nem azok dolgoznak benne, akik a beteg tényleges kezelését végzik. Ők csak a betegek állapotának felmérésével, majd rangsorolásával foglalkoznának, és ami nagyon fontos: a páciensek tájékoztatásával.
Az orvos szerint az etikai irányelvek összeállításával nem találták meg a bölcsek kövét, de publikus és átlátható szakmai elvek mentén morális támogatást nyújtanak, ezzel az ellátók és a társadalom mentális épségét és egységét is támogatják. A cél egyértelmű, minél több beteget kell megmenteni. A sürgősségi orvos megjegyezte:
Adja bármi, hogy soha ne kelljen használni!
Kiemelt kép: Védőfelszerelést viselő orvos vizsgál egy beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2020. április 22-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI
