A tény, hogy Donald Trump úgy beszél a klímaváltozásról, mintha az nagyjából azzal lenne egyenértékű, mint hogy gyíkemberek Soros György nevét skandálva bevetésre készen ülnek a chemtrail-repülőgépeken, nem számít újdonságnak, azonban az amerikai elnök önmagát magát is meghazudtolta hétfői nyilatkozatával.
Még pénteken hoztak nyilvánosságra ugyanis egy kormányzati jelentést, ami egyrészt sorra veszi a klímaváltozás veszélyeit, majd figyelmeztet, hogy káros hatásai közül sok már most is érzékelhető Amerika-szerte.
A tanulmány szerint a klímaváltozás kártékonyan érinti majd a gazdaság valamennyi ágazatát, így az egészségügyet és az infrastruktúrát is, a készítők többek közt megállapították, hogy az üvegházhatást kiváltó és a globális felmelegedést gyorsító gázok kibocsátása történelmi mértékű, a felmelegedés pedig nagy mértékben megváltoztatja majd az emberi élet körülményeit.
Hogy mindez miben nyilvánul majd meg? A globális felmelegedés következtében csökkennek majd a vízkészletek és a vízhez való hozzáférés lehetőségei, megváltoznak a tenger menti partvidékek, emelkednek az ipar és a mezőgazdaság termelési költségei, illetve az emberi egészség is rendkívül megsínyli majd, legfőképpen a szegényebb társadalmi rétegekben.
Fotó: Alex Wong/Getty Images
Egy ilyen aggasztó jövőkép felvázolása még Trumpot is megijeszti, gondolhatnánk, az elnök álláspontját azonban nem igazán ingatta meg a jelentés. Mint mondta,
láttam, olvastam belőle részeket, rendben van, de én ebben nem hiszek.
Ha mindez nem lenne elég, még rátett egy lapáttal, Trump szerint ugyanis az Egyesült Államok a legkevésbé környezetszennyező ország, ez pedig számára is nagyon fontos.
Kinek kellene cselekednie azért, hogy csökkenjen az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátása? Természetesen mindenki másnak - az amerikai elnök most többek közt Kínát, Japánt és egész Ázsiát említette meg ezzel a problémával összefüggésben.
Ezek után sokan azt gondolhatnák, hogy biztosan valami Soros-szervezet keze lehet a dologban, ezért nem számol az amerikai elnök az országára leselkedő veszélyekkel, erről viszont szó sincs, hiszen a jelentést különböző minisztériumok, kormányközeli intézmények és tudósok állították össze a kongresszus felkérésére.
És bár az elnököt nem igazán érdekli, hogy a klímaváltozás következtében az eddiginél gyakrabban fordulhatnak elő a jövőben pusztító viharok, szárazságok és árvizek, vannak gyerekek, akik példát mutatnak a felelős gondolkodásból. Nem is kevesen.
Amerikában Sunrise Movement néven alakult egy fiatal környezetvédőkből álló mozgalom, a 12 és 25 év közötti diákokból álló szervezet célja, hogy cselekvésre bírják a politikusokat, mindezt pedig nem csak Facebook-posztok és Instagram-hashtagek segítségével akarják elérni.
November közepén például több mint kétszáz fiatal a nemrég megválasztott demokrata képviselőnő, Alexandria Ocasio-Cortez társaságában vonult Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi frakcióvezetőjének hivatala elé, hogy határozottabb fellépésre buzdítsák a klímaváltozás ellen.
A demonstrálóknak eszükben sem volt elhagyni a helyszínt, így a rendőrök is közbeavatkoztak, 51 fiatalt előállítottak. Pelosi egyébként később arra kérte a rendőröket, hogy engedjék a fiataloknak, hogy véleményt nyilvánítsanak, illetve azt üzente, egy klímaváltozás megfékezéséért küzdő különbizottság létrehozását javasolja majd a képviselőházban.
A fiatalok és Ocasio-Cortez is az úgynevezett "Green New Deal" megteremtését követeli, ami megközelítőleg arról szól, hogy a következő 12 évben új, környezetbarát munkahelyek létrehozásával megteremtenék a teljes áttérést megújuló energiaforrásokra, tehát igazából egy megújuló energián alapuló gazdaságot hoznának létre.
A Sunrise Movement tagjainak pedig akad mondanivalója bőven, a 18 éves Jeremy Orstein például olyan beszédet tartott nemrég, hogy a magyar parlament összes felszólalása egy félresikerült általános iskolai feleletnek tűnik hozzá képest.
Don't let anyone tell you that young people don't care about the world pic.twitter.com/bpGSAp9vdS
- NowThis (@nowthisnews) November 16, 2018
Orstein a videó elején arról beszél, hogy a nagyszülei még Magyarországon születtek, majd a holokauszt idején szinte mindenüket elvesztették, meghaltak a családtagjaik és a barátaik is. Ők azonban túlélték, majd Cincinattibe költöztek, ahol új életet kezdtek. A fiú visszaemlékszik arra, hogy 8 éves volt, amikor a 10 éves bátyja titokban elkezdte olvasgatni a nagymamája holokauszt-emlékiratait, majd a szülei figyelmeztették, hogy ehhez még túl fiatal.
A 18 éves amerikai fiatal ennek kapcsán beszélt arról, hogy az elmúlt évek során túl sokszor kellett felnőnie, például akkor is, amikor az utóbbi években egymás után kellett szembesülnie azzal, hogy gyerekek halnak meg iskolai lövöldözésekben.
A nagyszüleim tudták, hogy amikor politikusok elvetik a félelem és gyűlölet magjait, ezekből golyók és vér hajt majd ki
- mondta.
Ugyanezt érezte akkor is, amikor az apja sírva hívta fel nemrég, hogy éppen lövöldözés zajlik egy pittsburghi zsinagógában, és miután úgy érzi, az ehhez hasonló fegyveres támadások, az erdőtüzek és pusztító viharok miatt túl sokszor kellett felnőniük az utóbbi időben, most már azt várják, hogy valaki tegyen is valamit értük, hiszen az ő kezükben nincs túl sok minden a reménykedésen kívül.
Azonban nem csak az amerikai fiatalok elégelték meg, hogy a döntéshozók karba tett kézzel ülnek, ha a bolygó jövőjéről van szó. A svájci Alpokban 3400 méter magasan helyezték el a világ legnagyobb képeslapját, a 125 ezer kézzel írt lapból álló alkotás létrehozásában pedig részt vettek gyerekek a világ minden tájáról.
Az óriás képeslap így akkora lett, mint egy fél futballpálya, a svájci fiatal környezetvédők elnöke pedig azt mondta, a mű azért jött létre, hogy felhívja a világ vezetőinek figyelmét arra, hogy lépjenek azért, hogy megőrizzék a Földet a fiatalok számára.
Fotó: Fabrice Coffrini / AFP
A készítők a képeslappal a jövő hónapban esedékes klímakonferenciára készültek, ezzel szeretnék biztatni a fiatalkorúakat szerte a világon, hogy emeljék fel a hangjukat a klímaváltozás miatt.
Az alkotáson szereplő szám arra utal, hogy a Párizsi Klímaegyezmény keretében a világ országai 1,5 fokban határozták meg a globális átlaghőmérséklet 21. század végéig még elfogadható mértékű emelkedését.
Mindeközben az ausztrál diákok sem tétlenkednek, november 30-án ugyanis több ezer diák készül sztrájkolni Ausztráliában, arra biztatva a politikusokat, hogy tegyenek drasztikus lépéseket a globális felmelegedés megállításáért.
A 11 éves Lucie-Atkin Bolton például úgy gondolja, hogy az országának az elektromos energia 100 százalékát napelemekből kellene nyernie, és nem is érti, hogy ez eddig miért nem valósult meg.
Wise words from Lucie. Checkout more of them in @p_hannam's great piece on the school #climatestrike in today's @smh: https://t.co/wY985YsKGp pic.twitter.com/kcmrBmBhpC
- School Strike 4 Climate (@StrikeClimate) November 24, 2018
A fiatal diák úgy látja, hogy az ország vezetői jobban érdekeltek a szénenergia támogatásában, pedig ha a Föld jövőjéért harcolnának, a megújuló energiaforrásokat népszerűsítenék.
A klímaváltozás egy válság, ami nem két vagy három évtizeden belül történik majd, hanem jelenleg zajlik. Nem az a megoldás, hogy beszélünk a problémáról, hanem cselekednünk kell
- jelentette ki.
Elsősorban félelmet érzek, vallja a 14 éves Vivienne Paduch, hiszen mint mondja, rendkívül aggódik amiatt, hogy a saját generációjának és az utána következőknek mivel kell majd szembenéznie a Földre váró drasztikus változások következtében.
Az ausztrál fiatalok úgy látják, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, a demonstrációval pedig a nyomásgyakorlást szeretnék fenntartani az ország vezetői felé. Sokan közülük a megújuló energiaforrások támogatását sürgetik, mások az elektromos járművek népszerűsítését látják a kulcsnak.
A pénteki demonstráció egyébként iskolaidőben zajlik majd, de a diákok úgy látják, ennyit feláldozhatnak azért, hogy hosszú távon valódi változást érhessenek el. Mint mondják, a politikusok érhetnének el igazi változásokat, mivel az ő kezükben van a valódi hatalom, azonban amit jelenleg tesznek, az a fiatalok számára nem elégséges.
kiemelt kép: Nicas Halen / AFP
