Aláírta a Mátrai Erőmű 72,66 százalékos tulajdonrészének adásvételi megállapodását az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel; a tranzakciót várhatóan 2020. első negyedévében zárják, ahhoz hazai és Európai Uniós hatósági engedélyek szükségesek.
Az Opus Global a jövőben a megújuló energiaforrásokra, az elosztóhálózatokra és az energiakereskedelemre összpontosít. A tőzsdei befektetési holding stratégiai célja, hogy mind a lakosság, mind pedig a vállalati szféra számára okos energetikai megoldásokat és 21. századi szolgáltatásokat kínáljon, biztosítva egyúttal az azokhoz nélkülözhetetlen infrastrukturális feltételeket.
Az Opus Global stratégiai a célkitűzését szolgálják a társaság korábbi és a már bejelentett akvizíciói, továbbá a tervezett tranzakciói is,
a független nemzetközi tanácsadók értékelésén alapuló vételárat üzleti titokként kezelik a felek.
Gál Miklós, az Opus Global Nyrt. vezérigazgatója elmondta, a társaság hosszú távon gondolkodik az energetikában, a divízió stratégiájának fókuszában az elosztóhálózati, fogyasztói kapcsolattartás, kereskedelem áll.
Halpusztulással hozták hírbe Mészáros Lőrinc Mátrai Erőművét
Az erőmű hűtőtava felől érkezett a szennyezés, de legalább 230 hektáron kereshetik a felelőst.
A Mátrai Erőmű a hazai földgáz- és villamosenergia-hálózatok stratégiai, keleti csatlakozási pontján fekvő iparterületen működik. A keleti országrész villamosenergia-hálózatában az egyetlen nagy betápláló, ezért szerepe elsődleges a térség energiabiztonságában.
A tranzakcióval teljes egészében a magyar állam tulajdonába kerül a lignitbányászat joga, ami erősíti az ország energiafüggetlenségét. A stratégiai jelentőségű lignitvagyon biztos energiatartalékként szolgál rendkívüli helyzetekben.
A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője. A társaság közvetlenül több mint 2000 főt foglalkoztat, a beszállítói körrel és az Ipari Parkban dolgozókkal együtt pedig összesen több mint 5000 embernek ad munkát.
A társaság a saját bányáiból kitermelt lignitből, tovább földgázból és biomasszából állít elő áramot. A lignittüzelésű blokkok működési engedélye 2021 és 2030 között jár le. Az erőmű fejlesztési stratégiája szerint a fokozatosan leállítható szénalapú kapacitásokat földgáz, biomassza, napenergia és az úgynevezett RDF (hulladékból nyert másodlagos tüzelőanyag) felhasználásával, az Európai Unió támogatásaival és egyéb forrásaival, váltható ki a lignit alapú áramtermelés.
(MTI, kiemelt kép: Marjai János / 24.hu)
