A Cambridge Econometrics kutatócég azt vizsgálta, hogy 1995 és 2017 között Európa mely területeit sújtották leginkább természeti csapások. Az adatok alapján Magyarországot elsősorban az áradások és az aszályok fenyegetik, a klímaváltozás miatt pedig a probléma egyre súlyosbodik.
Észak-Magyarország Romániával, illetve egyes cseh és lengyel régiókkal hasonló szinten szerepel azon uniós régiók toplistáján, amelyek természeti katasztrófákhoz köthető károkat szenvedtek el. A hazai területek esetében ez az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő átlagos éves gazdasági kárt és veszteséget jelent, de egyes években a károk mértéke a 2-3 százalékot is elérte. Ez nagyjából egyenértékű a COVID-19 járvány által 2020-ban okozott károkkal.
Az elemzett periódusban az EU-s országok több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében, ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti csapásoknak leginkább kitett területek Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa.
"A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek, és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát" - mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője, aki a nemzetközi sztenderdek alapján dolgozó hazai elemzőcsoportot irányította.
A magyar régiókat elsősorban a szárazság és az árvizek hozzák nehéz helyzetbe, míg Európa tengerparti és hegyvidéki területein a szélviharok, a hegyek lábainál és a folyóvölgyekben pedig az áradások okozzák a legtöbb kárt.
"A jövőben egyre több és egyre nagyobb hatású természeti katasztrófával kell számolni. Ezek gazdaságra gyakorolt hatását az Uniónak, a tagországoknak és az egyes régióknak is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni a jövőben" - tette hozzá Fazekas Dóra.
A vizsgálatot az Európai Unió területi kutatásokkal foglalkozó szerve, az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) megbízásából végezték. A különböző természeti katasztrófákat összehasonlítva kiderült, hogy 1981 és 2010 között a folyók áradásához volt köthető a legnagyobb kár (a teljes kárérték 37 százaléka), míg a szélviharok 31 százalékkal a második, a szárazságok pedig 16 százalékkal harmadik helyen végeztek.
A globális klímatrendekből kiderül: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a katasztrófák gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.
