A gond az, hogy nem könnyű lehozni onnan a holttesteket.
Növekszik az olvadáskor előbukkanó holttestek száma a Mount Everesten - vagyis a Csomolungmán, és a hegymászók aggódnak emiatt - írja a BBC.
A csúcs első meghódítása óta majdnem 300 hegymászó lelte halálát a hegycsúcson. Nagy részüket (a BBc szerint az elhunytak kétharmadát) még mindig hó és jég borítja.
Csakhogy azzal együtt, hogy melegszik a Földön az éves átlaghőmérséklet, a jégtakarók is olvadnak, nem csak az Északi-sarkon vagy Grönlandon, hanem a Himaláján is, a gleccserek pedig visszahúzódnak,
az olvadás miatt egyre több holttest kerül elő.
A testeket a tavaszi hegymászó szezon kezdetén az északi, kínai oldalon elszállítják. Ang Tshering Sherpa, a Nepáli Hegymászó Egyesület korábbi elnöke azt mondja, hogy az elmúlt években elhuny hegymászók közül néhánynak a testét már lehozták, ám most a korábban meghalt hegymászók holtteste bukkan fel.
Mint arról a cikk beszámol, szinte horrorfilmbe illő, hogy az utóbbi időben az elhunytak egyes testrészei kerülnek elő az alaptáborok környékén. Például az 1-es tábornál 2017-ben egy halott hegymászó keze került elő, a Khumbi gleccser felszínén pedig egy holttest. Ezen kívül több holttest is felbukkant a négyes tábor környékén, a Déli-nyeregnél.
A Himaláján elhunyt hegymászók között magyarok is vannak. Mint ismeretes, Erőss Zsolt és Kiss Péter is itt lelte halálát. 2013. május 20-án a két magyar hegymászó elérte a Kancsendzönga csúcsát, azonban a feljutás túl sok időt (közel 24 órát) és energiát vett igénybe, és a két hegymászó nem tudott visszaereszkedni a 4. táborba. A csúcs közelében, komoly védőfelszerelés nélkül eltöltött 2 nap után – az expedíció vezetője és több más hegymászó egybehangzó állítása szerint – már bizonyosnak volt tekinthető, hogy a két hegymászó nincs életben. Miután az expedíció vezetésének nem sikerült megtalálni őket, eltűntnek nyilvánították Erőss Zsoltot és Kiss Pétert is. 2018-ban emléktáblát állítottak a Kancsendzönga alaptáborában a tiszteletükre.
