A sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek ellátásában egyre nagyobb gondot okoz, hogy számuk gyorsabban nő, mint az őket fejlesztő, segítő szakembereké, írja a Népszava.
Jelenleg mintegy 9700 gyógypedagógus, logopédus, konduktor dolgozik a köznevelésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2019/2020-as tanévre vonatkozó gyorstájékoztatója szerint. Ez csökkenést jelent, tavaly év végén ugyanis valamivel több mint 10 ezer szakembert foglalkoztattak ezen a területen.
Két fiatal lány varázsolja jobbá az SNI-s gyerekek életét
Egyetemi projektnek indult, hivatássá vált a KIKAPCS. Alapítvány, amely sajátos nevelési igényű gyerekeknek és családjuknak adja meg a lehetőséget, hogy eljussanak nyaralni, és közösségbe tartozhassanak.
Ezzel szemben az idén mintegy 2,3 ezerrel több gyereket diagnosztizáltak SNI-vel, mint egy évvel korábban, számuk 93,8 ezerre nőtt. Közülük 10,3 ezren integrált óvodai nevelésben részesülnek, illetve gyógypedagógiai intézményben nevelik őket. Általános iskolába 56,5 ezer SNI-s diák jár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
A szakemberhiányt jelzi az is, hogy egyre kevesebben tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben: míg a 2010/2011-es tanévben 19,5 ezer tanuló részesült gyógypedagógiai oktatásban, a 2018/2019-es tanévben 16 ezer.
A probléma súlyosságáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Autista gyerekek maradnak ellátatlanul a gyógypedagógus-hiány miatt
Egy budapesti fejlesztő óvodában szeptember óta nincsen gyógypedagógus az egyik csoportban, az állásra azóta sincs jelentkező, így a legsúlyosabban érintett autista gyerekek maradtak megfelelő szakember nélkül.
Kiemelt kép: Pixabay
