Genetikai nyomait azonosították egy egymillió évvel ezelőtt Nyugat-Afrikában élt emberszerű fajnak, amelyet felfedezői, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) antropológusai csak szellemnek neveznek, hiszen még soha nem bukkantak valódi maradványaira. Valódi maradványok helyett a kutatók DNS-darabjaikra a Nyugat-Afrikából származó élő emberek genomjában bukkantak.
A felfedezést ugyanaz a kutatócsoport tette, akik a neandervölgyi és a gyeniszovai ember genomjának szekvenálásában is szerepet vállaltak.
E fajok nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt váltak le a modern ember fejlődési vonaláról, majd tőlünk függetlenül elvándoroltak Eurázsiába - írja a New York Times.
Ott kettéváltak, a gyeniszovaiak mentek keletre, a neandervölgyiek nyugatra. A Homo sapiens is megérkezett Európába, és itt keveredett mindkét rokon fajjal. Ennek megfelelően a neandervölgyi, illetve a gyeniszovai genom maradványai ma is megtalálhatók bizonyos népcsoportokban.
A UCLA kutatói a modern emberi, a neandervölgyi, illetve a gyeniszovai genomban rejlő változatosságot elemezték, amihez több különböző mai népesség génkészletét vették alapul. Úgy találták, hogy egyes nyugat-afrikai népcsoportok (például a nigériai jorubák, illetve a Sierra Leone-i mendék) genomjában vannak olyan részletek, amelyek egyetlen másik elemzett embercsoportéban sem találhatók meg.
Ez a faj egymillió éve vált le a H. sapiens, a neandervölgyi és a gyeniszovai ember fejlődési vonaláról. Viszont jó sokáig fennmaradhatott, mert a vele való kereszteződés időpontját mindössze 50 ezer évvel ezelőttre teszik.
"Ebből világossá vált számunkra, hogy [az emberi evolúció] nem volt olyan egyszerű történet" – nyilatkozta a New York Timesnak Sriram Sankararaman, a tanulmány egyik szerzője.
