Ausztrália tavaly nyáron kerülte el, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítsa - a testület Ausztrália kérésére határozott a döntés elhalasztása mellett a páratlan természeti képződmény ügyében.
Helyreállítás, új stratégiák
Ausztrália vállalta, hogy új jelentést készít a Nagy-korallzátony állapotáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a klímaváltozás hatásainak csökkentésére tesz. A jelentést jövő kedden kell benyújtania az UNESCO-nak - írja az MTI.
A pénteki bejelentés szerint a tervezett egymilliárd ausztrál dolláros ráfordításból 580 milliót szánnak Ausztrália északkeleti partvidékén az erózió helyreállítására, a talaj állapotának javítására, valamint a tápanyagok és növényvédő szerek elszivárgásának csökkentésére. 253 millió dollárral támogatják a Nagy-korallzátonyt kezelő hatóságot és 93 millió dollárt adnak a korallzátony ellenállóbbá tételét és alkalmazkodását javító stratégiák kutatására.
A klímaváltozás a fő probléma
A Nagy-korallzátonyt súlyosan veszélyezteti az óceánok melegedése okán jelentkező korallfehéredés, a károsodás már a korallzátony kétharmadát érintette. Az ausztrál ellenzéki Munkáspárt alelnöke, Richard Marles a kormányt bírálva pózolásnak nevezte az egymilliárd dolláros bejelentést: "Nem lehet komolyan venni a Nagy-korallzátony támogatását, ha nem veszik komolyan az éghajlatváltozás elleni fellépést".
Az ausztrál kormányt bírálták az ENSZ novemberi skóciai klímaváltozási csúcstalálkozóján is, amiért kormánya 2005-ös szinthez képest csak 26-28 százalékkal akarja csökkenteni Ausztrália üvegházhatású-gázkibocsátását 2030-ig.
