Ami ma történt, az nem más, mint jogi izmozás.
Így jellemezte Robert J. Costello azt a razziát, amelyet az FBI április 28-án tartott ügyfele, Rudy Giuliani irodájában és lakásán. A szövetségi ügynökök reggel 6-kor egyszerre jelentek meg a két helyszínen, és a New York Times beszámolója szerint elektronikus eszközöket foglaltak le. A helyi lapok szerint a házkutatás ahhoz a nyomozáshoz kapcsolódik, amely azt próbálja kideríteni, hogy a volt New York-i polgármester folytatott-e illegális lobbitevékenységet.
Bár az FBI-nál az ilyen akciók mindennaposak, az amerikai sajtó hangsúlyozta, hogy egy ügyvéd, és különösen az egyik volt amerikai elnök ügyvédje esetében kimondottan rendhagyónak számít egy ilyen rajtaütés. Ahhoz ugyanis, hogy valakinél házkutatást tarthasson, az FBI-nak meg kell győznie egy bírót arról, hogy bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn, és hogy az akció során bizonyítékokat fognak találni.
Kapcsolódó
Szeptember 11. hőséből röhejes bohóccá vált Rudy Giuliani
15 éve még "Amerika polgármestereként" tisztelte az egész világ New York egykori vezetőjét. Régi csodálói most csalódottan nézik, mit művel Donald Trump ügyvédjeként.
Az ügyvédekkel kapcsolatos házkutatási parancsok esetében a szövetségi ügyészeknek az igazságügyi minisztériummal is egyeztetniük kell, mert a lefoglalt dokumentumok között lehetnek olyanok is, amelyek az ügyvéd és az ügyfelei közötti bizalmas üzeneteket tartalmaznak. Giuliani esetében például a Donald Trumppal folytatott beszélgetéseit.
A razzia tehát nem egy hirtelen jött ötlet volt, hanem egy régebb óta tartó folyamat eredménye, amelyhez kétségtelenül hozzájárult az, hogy Trump novemberben elvesztette a választást, és az igazságügyi minisztérium élén is változás történt. Ám ahogy azt a New York Times és a Washington Post is felidézte, a Giuliani elleni nyomozás már akkor elkezdődött, amikor leghíresebb ügyfele még a Fehér Házban üldögélt.
Ukrán kapcsolatok
Costello szerint a razzia során arra kerestek bizonyítékot, hogy Giuliani nem regisztrálta magát külföldi ügynökként. Ez az amerikai szabályok szerint azt jelenti, hogy ha valaki egy másik ország megbízásából politikai célból cselekszik - lobbizik -, akkor azt kötelezően be kell jelentenie az amerikai hatóságoknak, beleértve az ebből származó jövedelmet is. Korábban többek között ezzel vádolták meg Trump volt kampányfőnökét, Paul Manafortot is - ezt a vádpontot végül ejtették, más bűncselekmények miatt viszont börtönbe kellett vonulnia.
Giuliani esetében konkrétan arról van szó, hogy az ukrán kapcsolataival folytatott tárgyalásai kinek az érdekeit szolgálták. Az ügyvéd azt állítja, hogy az Ukrajnában végzett tevékenységével Donald Trumpnak akart segíteni azzal, hogy megpróbált Joe Bidenre és fiára, Hunter Bidenre nézve terhelő dolgot találni. A Trump újraválasztási kampány egyik fő vonala az volt, hogy Hunter az apja segítségével került be egy jól fizető állásba a Burisma energetikai cég felügyelőbizottsági tagjaként, és hogy a két Biden korrupciós tevékenységet folytatott Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban se Giuliani, se Trump nem tudott felmutatni kézzel fogható bizonyítékot (ellenben Joe Biden volt az, aki Ukrajnában - a fia fb-tagsága idején - erősebb korrupcióellenes fellépést várt az ukrán főügyésztől).
A sztorinak ez a része képezte az első, Trump elleni alkotmányos vádeljárás alapját (a vád szerint Trump hivatali hatalmával visszaélve nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, hogy vizsgálják ki Bidenék ukrajnai ügyleteit), az illegális lobbitevékenység gyanúja azonban nem emiatt merült fel. Az ugyanis arról szól, hogy
miközben Giuliani az akkori amerikai elnök érdekében tárgyalt az ukránokkal, cserébe egyes személyek szerették volna, ha közbenjár az ügyükben az amerikai kormánynál.
Ott van például Jurij Lucenko volt ukrán főügyész, aki saját maga beszélt arról, hogy arra kérte Giulianit, szervezzen egy találkozót az amerikai igazságügyi miniszterrel, és panaszkodott neki arról is, hogy többször is összetűzésbe kerül Marie Yovanovitch kijevi amerikai nagykövettel. A nagykövetet később Trump visszahívta a posztjáról, azzal az indokkal, hogy nem voltak egy hullámhosszon, Yovanovitch pedig az impeachment eljárás során azt vallotta, hogy Giuliani árnyékdiplomáciát folytat. A New York Times azt írta, hogy Giuliani szerepét is vizsgálják a nagykövet eltávolításában.
Kapcsolódó
Budapesten járt Trump ügyvédje
Rudy Giuliani Jurij Lutsenko volt ukrán főügyésszel találkozott.
New York egykori polgármestere az 1980-as években azzal tett szert nagy hírnévre, hogy főügyészként igen hatékonyan lépett fel a szervezett bűnözés ellen, és az öt legfontosabb maffiafőnök közül négyet sikerült elítéltetnie. Ehhez képest most az ő környezetében bukkantak fel kétes elemek. Az ukrán származású Lev Parnast és Igor Frumant azzal vádolták meg, hogy illegális külföldi kampánypénzeket juttattak el a Trumpot támogató csoportokhoz azért, hogy közelebb kerüljenek a kormányhoz - tárgyalásuk idén októberben lesz. Vagy megemlíthetjük a szintén ukrán Dmitro Firtas oligarchát is, aki korábban az Emfesz révén magyarországi érdekeltséggel is rendelkezett, és aki 2019-ben azért bérelt fel amerikai ügyvédeket, hogy segítsenek neki elejtetni egy nemzetközi zsarolásról szóló vádat. Firtas két ügyvédje részt vett a Giuliani által vezetett Biden-ellenes kampányában, és egyikük telefonját a minap szintén lefoglalta az FBI.
Az emberek ügyvédje
Egyetlen razzia természetesen még nem jelenti azt, hogy Giuliani ellen vádat is emelnek majd, és azt sem tudni, hogy ha lesz vádemelés, az mikor fog megtörténni. A házkutatás azonban mindenképpen azt jelzi, hogy az igazságügyi minisztérium - amely Amerikában a legfőbb ügyészség funkcióit is ellátja - komolyan veszi az ügyvéddel szemben felmerült gyanút, és a nyomozás egy aktívabb, látványosabb szakaszba lépett.
A CNN például arról írt, hogy Trump környezetében aggódva figyelik az eseményeket, mert nem számítottak arra, hogy a minisztérium ennyire határozott lépéseket tesz majd a vizsgálat során. Az amerikai lapok megjegyezték, hogy Trump elnöksége alatt az igazságügyi tárca többször is lelassította a nyomozást, például arra a hagyományra hivatkozva, hogy elnökválasztás előtt két hónappal nem kezdeményeznek olyan nyilvános akciót, amely politikai felhanggal bír és hatással lehet a választás eredményére. Utána pedig az volt az indok, hogy Giuliani folyamatosan támadta a választás eredményét, így az még nem volt "lezárt ügy".
A házkutatással kapcsolatban Giuliani azt mondta a Fox News egyik adásában, hogy
nem fogják őt megállítani, és szerinte az egykor általa vezetett manhattani kerületi ügyészség munkatársai féltékenyek rá, ezért kezdtek nyomozni utána.
Hozzátette azt is: ő már két évvel ezelőtt felajánlotta, hogy átadja az elektronikus eszközeit, és beszélni is hajlandó a szövetségi ügynökökkel, de nem éltek ezzel a lehetőséggel, az eszközök lefoglalása pedig nem volt jogszerű, mert minden adatát felhőben tárolja. Giuliani elmondta azt is, nem aggódik amiatt, hogy mit találnak majd a nyomozók, a lefoglalt eszközök azt fogják majd bizonyítani, hogy ártatlan. Donald Trump is a támogatásáról biztosította, és kijelentette, Giuliani "nagyszerű hazafi".
Elődjével ellentétben Joe Biden nem kívánta kommentálni az igazságügyi minisztérium tevékenységét. Egy minapi interjúban azt mondta, hogy nem tudott a razziáról, ő is csak az újságokból értesült róla, és a továbbiakban sem fogják őt külön tájékoztatni a fejleményekről. Kijelentette:
Az igazságügyi minisztérium az emberek ügyvédje, nem az elnöké.
