Nem igaz, hogy a légiirányítók kevesellték a 15 százalékos béremelést, béremelésről ugyanis valójában nem volt szó - állítja a magát "névtelen iparági forrásként" azonosító informátorunk. Azt állítja: a légiirányítók átlagosan 30, de akár 40 százalékot is elérő jövedelemcsökkenést szenvedtek el január óta, és ezt a három évre szóló tizenöt százalékos béremelés messze nem kompenzálná.
Egy kezdő kezdő légiirányító esetében a 40 százalék mínusz úgy néz ki, hogy az alapbér bruttó 830 ezer forint körül van, erre jön 20 százalék műszakpótlék általány, de január óta nem kap (senki) jelenléti bónuszt, ami 395 ezer forint. A durva jövedelemcsökkenés végeredményben az elhúzódó bértárgyalások következménye: a régi megállapodások lejártak és nem léptek helyükbe újak.
A munkáltató HungaroControl Zrt.-től kérdeztük, hogy valóban ilyen mértékben zuhant-e a légiirányítók jövedelme, illetve korrekt-e ezzel szembe állítani a következő három évben évi 5 százalékos béremelési javaslatot, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a felvetéseinkre.
Ami a megrekedt bértárgyalásokat illeti, a szakszervezet maximális követelése a 2019-es fizetésük reálértékének szinten tartása volt, de valójában végig a reálérték-csökkenés mértékéről egyezkedtek. A három éve húzódó bértárgyalás és a kollektív munkaügyi vita lezárása érdekében a szakszervezet utolsó javaslata a 2019-es jövedelem 5 százalékos csökkentése volt reálértéken - érzékeltette forrásunk, hogy reálbérnövekedés helyett az érdekképviselet belement volna reálbércsökkentésbe is.
Ezek az állítások árnyalják azt a képet, amit a Magyar Nemzet cikke vázolt a tervezett (majd kormányrendelettel betiltott) sztrájk előestéjén. A kormánypárti napilap szerint noha a légiirányítók tennivalója az elmúlt másfél évben, a pandémia hatására közel harminc százalékkal csökkent, a HungaroControl a havi 1,5-3 millió forintos irányítói jövedelmek mérséklése helyett a 2021 és 2023 közötti időszakra évi ötszázalékos, azaz összesen 15 százalékos béremelést ajánlott a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezetének (CMLISZ), ám a szervezet ezt kevesellte.
A kialakult patthelyzetet már a légitársaságok is megszenvedik, azt írtuk, Ferihegyen kacskaringós útra terelik a járatokat válogatás nélkül, repüljön magángép vagy legyen szó a menetrend szerint közlekedő dubaji járatról. A légiirányítók szerint ez nem bosszú és az akciót nem nevezik munkalassításnak sem, csupán annyi történik, hogy "rövidítésekkel nem gyorsítják a forgalmat", hanem pontosan betartatják a repülési tervben töltött útvonalakat. Miután kicsavarták a légiirányítók kezéből a sztrájkjogot, a megmaradt eszközökhöz nyúltak.
Annyi biztos, hogy a légiirányítóké a legjobban fizetett állások közé tartozik, nem cáfolták a havi 1,5-3 millió forintos jövedelmek létezését, de a konfliktus részleteiről a munkaügyi vita kirobbanása óta sem a céget, sem az érintett szakszervezetet nem tudtuk szóra bírni. A HungaroControl egyik igazgatója korábban azzal hárította el érdeklődésünket, hogy a szakszervezettel megállapodtak, csak akkor nyilatkoznak, ha lesz közös bejelenteni valójuk. Ilyen cikkünk írásáig nem akadt, viszont informátorunk jóvoltából megismerhettük a dolgozói követelések listáját a HungaroConrol vezérigazgatójának címzett összegző levélből.
Felesleges volt kormányrendelettel betiltani a sztrájkot
Forrásunk azt is állítja, hogy teljesen felesleges volt a miniszterelnök rapid közbeavatkozása, pontosabban a légiirányítók tervezett sztrájkjának kormányrendelettel történt betiltása, ugyanis sztrájkmoratóriumot hirdettek, így három hétig nem történt volna semmi. Ez alatt az idő alatt akár meg is egyezhettek volna a javadalmazásról és az egyéb munkaügyi kérdésekről, a vita ugyanis nemcsak a bérről szól, hanem az oktatásról, a nyugdíjról, a fáradságmenedzsmentről is.
A történet 2018 októberében kezdődött, akkor indultak a máig befejezetlen bértárgyalások. A járvány előtti körülmények között az irányítók jövedelmének jelentős emelését szorgalmazták, és a szakszervezeti levél alapján úgy tűnik, a HungaroControl vezetésével részben konszenzusra is jutottak. A pandémia azonban közbeszólt és a menedzsment kérésére felfüggesztették a tárgyalásokat, amelyek csak 2020 őszén indultak újra. Addigra viszont minden megváltozott, a Hungarocontrol vezetése nem tartotta fenn a 2020 elején tett ajánlatának visszavonhatatlan részét sem, sőt jelentős jövedelemcsökkentést kezdeményezett. Az érdekképviselet a pandémia okozta pénzügyi bizonytalanságot érzékelve olyan javaslatot tett, ami a légiirányítói jövedelmek reálértékének csökkentését, illetve a cégvezetés kívánságának megfelelően a forgalomfüggő jövedelmi elemek arányának növelését célozta. A dokumentum szerint az érdekképviselet javaslata összességében mintegy 3 milliárd forint pénzügyi segítséget jelentett volna a cégnek, ám a javaslatról a munkáltató nem kívánt tárgyalni - áll a dokumentumban.
A szakszervezeti levél szerint a finanszírozási és likviditási bizonytalanság májusra megszűnt, ennek ellenére a Hungarocontrol vezetőinek stratégiája nem változott:
A munkáltatói oldal a tárgyalások során kimondta, hogy a légiforgalmi irányítókra szűkített jövedelemcsökkentés szándéka nem pénzügyi kényszerből fakad, hanem a felsővezetés stratégiai döntését tükrözi.
Olvasatukban a vállalatnál arra az elhatározásra jutottak, hogy egyszerűen alacsonyabbra nyesik a légiirányítók jövedelmét.
A május végi levélben már szerepel, hogy ha nem jönne létre megegyezés, mikorra tervezik a munkabeszüntetést, és a légiirányítók szakszervezete pontokba szedte a sztrájkköveteléseket is:
- Első helyen az úgynevezett fáradtságmenedzsment-megállapodás továbbfejlesztését követelték, amibe beletartozik az éjszakai pihenőidő, a rekreációs idő, illetve a nyári időszakban kivehető szabadság növelése.
- Szerepel a listán az oktatói és szakértői díjak aktualizálása, illetve automatikus inflációkövetése,
a munkaszerződések egységesítése; - a túlterheltség csökkentésére új létszámstratégia kidolgozása az érdekképviselet bevonásával;
- a 2020-as évre a bértábla 2019-es reálértéken tartása, a szocho eltörlésének beépítése a többi terület dolgozóihoz hasonlóan, valamint a 2020-as infláció elszámolása;
- 2021-re a bértábla 2020-as inflációval történő emelése;
- de kérték a 13 százalékos megszűnt korkedvezményes nyugdíjjárulék kompenzálását is.
Úgy tudjuk, múlt csütörtökön tárgyaltak a HungaroControl, illetve a szakszervezet képviselői, de megállapodásig nem jutottak. A javaslat szerint a munkaszerződéseket egyénileg módosítanák, mindenki számára munkaköri feladattá tennék az oktatást, ami pedig a javadalmazást illeti, egyszerűsített alapbér, műszakpótlék, forgalomfüggő juttatás alkotná, de az egyes elemek mértékéről nem kapott tájékoztatást az érdekképviselet.
