Egy friss kutatás gépi tanulást használ ahhoz, hogy felismerje az Alzheimer-kórt még az agy azon területein is, ahol korábban azt hitték, nem okoz elváltozást - írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A technika előnye az egyszerűsége és az a tény, hogy korai szakaszban képes azonosítani a betegséget, amikor más módszerekkel nagyon nehéz diagnosztizálni.
Bár az Alzheimer-kór nem gyógyítható, a korai szakaszban történő gyors diagnózis segít a betegek állapotának javításában. Lehetővé teszi számukra, hogy segítséget és támogatást, illetve kezelést kapjanak tüneteik kezelésére, és biztosabban tervezhessék a jövőt. A betegség pontos azonosítása korai stádiumában segíti a kutatókat abban is, hogy megértsék az állapotot kiváltó agyi változásokat, és támogatni fogja az új kezelések fejlesztését és kipróbálását is.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, amely több mint félmillió embert érint az Egyesült Királyságban. Bár a legtöbb Alzheimer-kórban szenvedő embernél 65 éves kor után alakul ki, az ennél fiatalabbaknál is megjelenhet. A demencia leggyakoribb tünete a memóriavesztés, valamint a gondolkodási, problémamegoldási és nyelvi nehézségek.
A Communications Medicine szaklapban megjelent tanulmány most egy olyan módszert ír le, amely gépi tanulás segítségével fésüli át az agyi struktúrákat, még azokat is, amelyeket korábban nem kötöttek össze az Alzheimer-kórral.
Az orvosok jelenleg egy sor tesztet alkalmaznak az Alzheimer-kór diagnosztizálására, beleértve a memória- és kognitív teszteket és az agyvizsgálatokat. Ezekkel ellenőrzik a fehérjelerakódásokat az agyban és a hippokampusz zsugorodását is megfigyelik, amely az agy memóriához kapcsolódó területe. Mindezen tesztek megszervezése és feldolgozása több hetet is igénybe vehet.
Az új megközelítés ezek közül csak egyet igényel - egy mágneses rezonancia képalkotásos (MRI) vizsgálatot, amit olyan géppel készítenek, amely a legtöbb kórházban általában megtalálható.
A kutatók átírtak egy, a rákos daganatok osztályozására kifejlesztett algoritmust, és alkalmazták az agyi struktúrákra. Az agyat 115 régióra osztották, és 660 különböző jellemzőt, például méretet, alakot és textúrát jelöltek ki az egyes régiók értékeléséhez. Ezután betanították az algoritmust annak meghatározására, hogy ezeknek a tulajdonságoknak a változtatásai megállapíthassák az Alzheimer-kór jelenlétét.
A 400 fős minta alapján az az MRI-alapú gépi tanulási rendszer az esetek 98 százalékában képes pontosan megjósolni, hogy a páciens Alzheimer-kórban szenved-e vagy sem. Meglehetősen nagy pontossággal, a betegek 79 százalékánál képes volt megkülönböztetni a korai és késői stádiumú Alzheimer-kórt is. Az új rendszer változásokat észlelt az agy azon területein, amely korábban nem állt összefüggésben az Alzheimer-kórral, beleértve a kisagyat (az agy azon része, amely koordinálja és szabályozza a fizikai aktivitást) és a ventrális diencephalont (az érzékszervekhez, látáshoz és halláshoz kapcsolódik).
