Ez pedig tovább feszíti az amúgy is szűkös hazai ingatlanpiacot, és növeli az albérletárakat. A kertvárosi környezetben megjelenő, munkásszálóvá alakított családi házak ráadásul komoly feszültséget okoznak a helyi közösségekben.
Ahogy korábban megírtuk, Székesfehérváron már meg is jelentek a filippinó vendégmunkások, akik nagyon jól érzik magukat, és toborzóvideókon mutatják meg itteni életüket.
Márpedig, aki idejön, annak lakni is kell. A hazai ingatlanpiac pedig meglehetősen szűkös, ahogy ezt Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője is megerősítette lapunknak. Mindenütt, ahol nagyobb beruházás volt az elmúlt időszakban, ott az albérleti díjak is elkezdtek emelkedni. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy a legtöbb ilyen helyen van felsőoktatási intézmény is, tehát
Az elemző hozzátette azt is, hogy az ipari központokban folyamatosan nőtt a munkaerő igény is, ezekben a városokban első körben a hazai munkavállalók kerestek albérletet maguknak.
Így aztán jó pár évvel ezelőtt
Most pedig megjelennek a külföldi munkavállalók is, ami természetesen folyamatosan növeli a bérleti díjakat.
Soóki-Tóth úgy látja, hogy a hazai munkavállalók esetében a panellakás nagyon praktikus.
„Három-négy embernek is szállást lehet biztosítani egy lakásban. A másik megoldás a családi házas elhelyezés. Ez korábban inkább a felső vezetők elhelyezésére szolgált, azonban így viszonylag nagy alapterületen több vendégmunkást is el lehet szállásolni.”
Ez komoly feszültséget is kelthet, hiszen az addig nyugodt kertvárosi környezetben
Arra a kérdésre, hogy mit lehet ez ellen tenni, az elemző azt mondta: a kormányzat, nyilván látva a helyzetet támogatni igyekszik a munkásszállók létrehozását. A városok pedig, csökkentendő a társadalmi feszültségeket, igyekeznek a meglévő, akár családi házas vagy abszolút homogén lakónegyedeken kívül, lehetőleg az ipari telephelyek környékén kijelölni erre területet. Könnyűszerkezetes megoldásokkal viszonylag gyorsan lehet nagyobb kapacitást létrehozni.
Hogy ez azt is jelenti, hogy a vendégmunkások munkásszállókra „terelésével” elejét lehet venni az ingatlanpiaci drágulásnak, és eltűnhetnek-e a kertvárosok rejtett munkásszállásai, Soóki-Tóth Gábor azt mondta:
„Azt látom, hogy
Most már kifejezetten olyan magánvállalkozók vannak, akik ebben piacot látnak maguknak. Komáromban tudok egy olyan projektet, ahol az ott megtelepedő koreai cég alkalmazottainak épül apartmanház, nem éppen munkásszálló, de a lényeg az, hogy viszonylag nagyobb számú embert el tudnak ott szállásolni.”
Az elemző azt is hozzátette, hogy más a helyzet egy projektmenedzser esetén, aki meghatározott időre települ ide, és miután elvégzi a munkáját, a helyét jellemzően hazai szakemberek veszik át. Ők családostul jönnek, és jobb minőségű ingatlanokat bérelnek.
A klasszikus vendégmunkásoknak azonban az elemző szerint
A helyzet jelenleg még képlékeny. Tömegesen még sehol sem jelentek meg a vendégmunkások, de kérdés, hogy ha ez megtörténik, akkor hogyan reagál majd az ingatlanpiac, a lakosság és a kormányzat.
