Sorra mondják le a repülőutakat a légitársaságok a koronavírusra hivatkozva, ami miatt számos tervezett utazás hiúsul meg. Az is gyakran előfordul, hogy az utas lép vissza, mert fél az esetleges fertőzéstől. A biztonság mindennél fontosabb, de azért nem mindegy, milyen anyagi következménnyel jár a lemondás - ennek jártunk utána.
Olvasónk március végén utazott volna férjével Nápolyba. Hétfő óta már egész Olaszország karanténban van, de hónapokkal ezelőtt, amikor megtervezték az utat, lefoglalták és befizették a szállást, megvették a repülőjegyeket, még senki nem beszélt a koronavírusról. Odafelé Ryanairrel, visszafelé WizzAirrel utaztak volna, utóbbi azonban már március első napjaiban lemondta a visszautat. Átfoglaltak RyanAirre, de pár nap múlva ott is lemondták a visszaútjukat. Az ír fapados március 10-én jelentette be, hogy Olaszország és Magyarország között törli a járatait.
Most van két jegyük az odaútra, de visszajönni nem tudnak, így utazni sem. És van lefoglalt szállásuk, aminek az árát nem fogják visszakapni, hiába próbált közbenjárni a Booking.com, a szálloda nem térít vissza semmit. Már csak abban bíznak, hogy az odautat is lemondja a légitársaság, és akkor legalább a repülőjegyek árát visszakapják. Cikkünk megjelenéséig azonban nem értesítette őket a RyanAir a jegyár visszatérítéséről.
Igyekeznek 14 napnál hamarabb lemondani a járatokat
A Flight-Refund repülési kártérítéssel foglalkozó társaságot kérdeztük, mi a helyzet, ha azért nem tudunk elutazni, mert a légitársaság lemondta az utat a koronavírusra hivatkozva. Amennyiben a társaság erőfeszítései ellenére sem lett volna elkerülhető a repülőjárat törlését okozó esemény, az vis maior. A koronavírus tipikusan az. Ekkor a légitársaságok kártérítés helyett kárenyhítéssel tartoznak - mondta megkeresésünkre a céget képviselő Bolyó Anikó.
Vis maiornál a kárenyhítés azt jelenti, hogy visszajár a repülőjegy ára, illetve szállást, étkezést kell biztosítani, ha nincs alternatív járat, és például kint rekedtek az utasok. A kártérítés két héten belül lemondott útnál akár 600 euró is lehet személyenként.
A rendelet szerint ha a légitársaság az utazás megkezdése előtt két hétnél korábban értesíti a törlésről az utast, akkor nem jár kártérítés, csak alternatív járatot kell felajánlani, vagy visszatérítik a repülőjegy árát. A légitársaságok ezért igyekeznek figyelni arra, hogy elsősorban a két héten túli utakat mondják le, és ne kelljen kártérítést fizetniük. A legtöbb bejelentett törlés 2 héten túli időpontra vonatkozik, mint olvasónk esetében is.
Mikor jár kártérítés, és mikor nem?
A két héten belüli járattörlésekkel kapcsolatban a Flight-Refund úgy gondolja, a koronavírussal veszélyeztetett területre induló/onnan érkező járatoknál elfogadható a vis maior ténye, azonban minden esetet külön kell megvizsgálni. Erre vonatkozó joggyakorlat nincs, így csak puhatolóznak. De mivel egy járatot műszaki okok miatt is törölhetnek (és akkor jár kártérítés), érdemes szerintük egyesével megvizsgálni minden mostani lemondási ügyet. Kínai út törlésénél viszont nem javasolnák a továbblépést, ha a légitársaság a koronavírusra hivatkozik.
Arra azonban ne számítsunk, hogy ha a légitársaság törli a járatát, akkor az általunk már befizetett szállásra, szolgáltatásokra is ad kártérítést. Az utazás egyéb költségeit eddig sem kellett visszatéríteniük, kizárólag közvetlenül a törléshez/késéshez kapcsolódó költségeket (szállás, étkezés, transzfer). Hogy az egyéb díjak visszajárnak-e, és ha igen, meddig, az attól függ, milyen szerződést kötöttünk például a szállásfoglaláskor.Érdemes olyan szállást foglalni, ahol nem kell előre fizetni, és viszonylag későn is díjmentesen lemondható a foglalás.
Ha nem tudunk hazajönni
Amennyiben már kint lévő, hazautazni szándékozó ügyfél járatát törlik, a légitársaság köteles valahogy hazahozni az utast. Ha az illető elfogadja az alternatív utat, akkor szállást, étkezést, transzfert kell neki biztosítani, amennyiben szükséges. Ha nem fogadja el, és saját maga oldja meg a hazautat, akkor a jegy árát kell neki visszafizetni. Gond akkor van, ha az egyénileg megoldott hazautazás többe kerül, mint amennyi a repülőjegy ára volt.
Ezzel jár, ha mi mondjuk le az utat
Ha az utazó mondja le a repülést (például mert fél a fertőzéstől), nem jár neki vissza a jegy ára, sem kártérítés. Bolyó Anikó szerint van olyan ázsiai légitársaság, amely ilyenkor is visszatéríti a repülőjegy árát, bízva abban, hogy akkor legközelebb is vele utazik a visszalépő, de ez inkább egyedi eset. Az európai légitársaságokra eddig többnyire az volt a jellemző, hogy ha elindult a járat, nem adták vissza az utas által lemondott jegy árát (tehát például egy elmaradó konferencia miatt).
Az is előfordul azonban, hogy a jegy ára ugyan visszajár, de felszámítanak valamilyen járattörlési díjat, mint a WizzAirnél. Gond akkor van, ha a törlési díj több mint a repülőjegy ára volt. Javasolják ezért a flex szolgáltatás megvásárlását, amellyel külön díj nélkül lehet törölni/módosítani a foglalásokat.
Bolyó Anikó nem zárja ki, hogy ha a vírus jobban begyűrűzik Európába, együttműködőbbek lesznek a légitársaságok az utas általi lemondások esetén.
Figyeljünk, mire szerződünk
Ha egy utazási iroda által szervezett út meghiúsul koronavírus miatt, az adott csomagtól, utazási irodától, a megkötött szerződéstől függ, van-e visszatérítés. Akik mostanában/a közeljövőben utaznának, repülnének, ezzel párhuzamosan foglalnának szállást, azoknak azt tanácsolják, mindenképpen lemondható szállást foglaljanak. Hozzátették, sztornóbiztosítást is lehet kötni, de előtte érdemes megnézni a szerződési feltételeket, hogy milyen módon lehet lemondani az utazást. Többnyire utazásképtelenséget kell bizonyítani.
A Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatása szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségek között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus-fertőzés kapcsán felmerülő kárigényekre. De ha az utazás alatt kerül az adott terület vagy régió az utazásra nem javasolt térségek közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.
Amennyiben karanténba kerül az utas, önmagában ez nem jelent szolgáltatási kötelezettséget, erre tehát "nem fizet" a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha például sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas.
Útlemondási biztosításnál nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az utazásra nem javasolt térségek közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget az utasnak. Az utazó félelme szintén nem lemondási ok.
Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem vesz igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt a díjat a biztosítók visszatérítik.
Kiemelt kép: Martin Bertrand / Hans Lucas/AFP
