Egy hangfelvétel került elő, melyen Palkovics László miniszter az MTA elnökségének arról beszélt, hogy mit gondol a kormány az Akadémia jövőjéről. Ebben arról biztosítja őket, hogy nem szándékoznak elvenni a kutatóintézeteket, és továbbra sem szólnak bele abba, hogy mit kutassanak. Az Index birtokába került felvétel még a tárgyalások kezdeti szakaszában készült, és azóta már más lett a kormány álláspontja.

"Egészen biztosan nem akarjuk azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez egyébként más országokban esetleg megtörtént – leválasztásra kerüljenek"

- mondta többek között Palkovics . A lap megjegyzi, hogy májusban már egy sajtóközleményben úgy fogalmaztak, hogy "a kormány a kutatóintézetek további működését az Akadémián kívül képzeli el". A közleményben azt írták, hogy ez az elképzelésük már egy éve azonos, változatlan.

Az Index rákérdezett a minisztériumra, hogy miért változott meg a véleményük, de azt a választ kapták, hogy az álláspontjuk egy éve lényegében változatlan, és hogy a hangfelvételen hallható mondatok még az egyeztetés elején hangzottak el, azóta "a hosszú ideje eredménytelenül zajló folyamatok miatt egyes részleteikben mindkét fél elképzelései módosultak". Szerintük az MTA és a kutatóintézetek átalakítása hasznos mindenkinek, mert "a magyar gazdaság fenntartható növekedése céljából biztosított többletforrás és annak hatékonyabb felhasználása a hazai kutatók érdekeit és eredményeik jobb hasznosulását szolgálja".

A tiltakozások ellenére is benyújtották a törvényjavaslatot a parlament elé.

A kormány javaslatai a tudományos intézményrendszer átalakítására, köztük a kutatóhálózat leválasztása a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) fenyegetést jelent az akadémiai szabadságra és a kutatói autonómiára

- mondta Lovász László, az MTA elnöke szerdán Budapesten.

A magyar kormány eddig nem tudott érdemi választ adni arra, miért lesz jó, ha a kutatóintézetek nem az MTA égisze alatt dolgoznak tovább - mondta. Jól működő, magas színvonalú irányítás alatt volt eddig az akadémiai kutatóhálózat. Az elért eredményeket és a rendelkezésre álló forrásokat tekintve az MTA kutatóhálózata Európa legjobbjai közé tartozik - hangsúlyozta Lovász László.

Az MTA elnöke hozzáfűzte: a kormány által emlegetett alacsony innovációs teljesítmény nem fog attól javulni, ha az MTA alapkutatást végző intézeteit kiveszik a köztestület felügyelete alól. A kutatóintézet leválasztása ellenben nagyon komoly jogi problémákkal fog járni.

A kormány június 4-én nyújtotta be a kutatás, fejlesztés és innovációs (KFI) rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat értelmében az MTA kutatóintézetei az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) kerülnek, amelynek tizenhárom fős irányító testületébe hat főt az MTA, hat főt a kormány delegál.

A tervezett módosítás emellett létrehozza a tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány KFI tevékenységével kapcsolatban.

Lovász László elmondta: az MTA álláspontja szerint rendkívül aggályos, hogy a javaslatban nincs biztosíték a kutatóintézetek alapfinanszírozására, és nincs törvényi biztosíték a kutatóhálózat képviseletére sem az ELKH-t vezető testületben. Emellett javaslat sérti az MTA tulajdongyakorlási jogait is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megkérdőjelezhető tárgyalási módszerekhez, fenyegetőzéshez folyamadott az elmúlt egy évben a minisztérium és az MTA közötti egyeztetéseken és a nyilvánosságban - tette hozzá.

Az MTA elnöke ezért a parlamenti frakcióvezetőknek írt levélben kérte, hogy az országgyűlési képviselők fontolják meg a tervezet elfogadását - írta az MTI.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt