Úgy tűnik, az unió vezetésének sikerült megegyeznie a magyar és a lengyel kormánnyal arról, hogy bizonyos engedményekért cserébe visszavonják vétójukat az Európai Unió hétéves költségvetésével és a 750 milliárd eurós koronavírus-mentőcsomag elfogadásával szemben. A vétót azért lengették be, mert nem tetszett nekik az a jogállami mechanizmus, amelynek segítségével meg lehetne vonni az uniós pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek nem tartják be az unió működéséről szóló jogszabályokban leírt demokratikus elveket.
A magyaroknak és a lengyeleknek tehát nem a költségvetéssel és nem is a közös hitelfelvétellel járó gazdasági mentőcsomaggal volt bajuk, hanem a jogállami elvek érvényesítésével, pontosabban azzal, hogy a mechanizmust célzottan ellenük akarják alkalmazni. A jogállami mechanizmus bevezetését azonban nem tudják megakadályozni, mert annak elfogadásához elég a minősített többség. A hétéves költségvetést viszont minden tagországnak meg kell szavaznia.
Egy darabig úgy tűnt, hogy az Európai Unió megmakacsolja magát, és nem enged a zsarolásnak, elfogadja a jogállami mechanizmust, a mentőcsomagot pedig Magyarország és Lengyelország nélkül fogadja el, némi csúszással. Azonban már tegnap este arról jöttek hírek, erről beszélt Orbán Viktor is, hogy közeledtek az álláspontok. És úgy fest, hogy az unió soros elnökségét adó Angela Merkel német kancellár közvetítésével össze is értek.
A kompromisszum lényege az: a magyarok és a lengyelek elfogadták, hogy lesz jogállami mechanizmus, a németek pedig megengedték, hogy ne kelljen vele azonnal szembenézni.
Mi van a megegyezésben?
A kiszivárgott hírek alapján
- a jogállami mechanizmust úgy fogadják el, ahogy azt az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hármasa jóváhagyta.
- Írnak mellé egy kézikönyvet, kifejtve, hogyan lehet alkalmazni. Például hogy nem vonatkozik a migrációra és a családügyre (annak ellenére, hogy a magyar kormány azt állította, Brüsszel ezekben az ügyekben akarja ránk erőltetni az álláspontját), és szerepel benne az is, hogy a mechanizmust csak akkor lehet használni, ha a demokratikus elvek megsértése érinti az uniós költségvetést is. Ez elvben eddig is így volt, de az Orbán-kormány a lehető legerősebben szabályozni akarja, hogy mi számít korrupciónak, és azt szeretné, hogy a jogállamisági mechanizmus során csak azzal foglalkozzanak.
- Ami a legfontosabb: a mechanizmust elfogadják ugyan, de befagyasztják. A magyar és lengyel kormány megtámadhatja az Európai Bíróságon, ami legkorábban 2022-ben hoz majd róla döntést, ha az eddig ütemben dolgozik. Így a mechanizmus létezni fog, de még két évig nem lehet majd alkalmazni.
Ki nyert?
Egy kicsit mindenki, de leginkább Orbán Viktor, aki friss videójában már partraszállásról beszél.
Amikor a múlt héten kiszivárgott, hogy a lengyelek feladnák a vétót, azt írtuk, Orbán elvesztette a meccset. De a lengyelek nem adták fel a vétót, ez a kisebbik kormánypártból érkező miniszterelnök-helyettes interpretációja volt, hanem a mechanizmus felpuhítására törekedtek, ahogy Orbán is. A hírek szerint a magyar miniszterelnök hónapokkal ezelőtt kérte azt Merkeltől, hogy a mechanizmust ne lehessen a 2022-es országgyűlési választás előtt alkalmazni. Ezt pedig sikerült is most elérnie: 2022 áprilisáig valószínűleg nem indul el olyan uniós eljárás, ami leállítaná a Magyarországnak járó támogatásokat.
Eszerint a kabinet szabadon költheti jövőre is az uniós támogatásokat a koronavírustól megtépázott gazdaság felélesztésére, és a jogállamisági kritériumok megsértésének következményeivel csak a választás után kell szembenéznie - bárki lesz is akkor a miniszterelnök.
Mi a tanulság?
Fontos megjegyezni, egyáltalán nem biztos még, hogy minden így fog történni. Csütörtök-pénteken lesz az uniós vezetők csúcstalálkozója, ekkor dőlhet el minden, a mostani még csak kiszivárgott javaslat. De ha minden úgy marad, ahogy most látszik, akkor két tanulságot lehet levonni:
- Az egyik, hogy bármennyit beszélnek is a jogállamról a németek, a végén a pénz az úr. Ahogy egyre közelebbinek tűnt a magyar-lengyel vétó okozta pénzügyi következmények nyomása, úgy lett hajlandó egyre nagyobb engedményekre a nyílt zsarolással szemben Németország. Ennek még lesznek következményei, mert sok északi tagállamban, ideértve Németországot is, már belpolitikai kérdés az, hogy miért engednek mindig az autokraták, főleg Orbán zsarolásának az unió vezetői. Orbán érdemei között meg kell jegyezni, hogy noha eleinte nem így tűnt, de végül ő mérte fel jól, mekkora visszavonulásra képesek az uniós vezetők, ha pénzről (jelen esetben elsősorban a déli államok gazdaságának újraélesztéséről) van szó. A magyar miniszterelnök még mindig nagyon jól érzi az unió működésének természetét, még ha most kicsit el is számolta magát.
- A másik, hogy Orbán Viktornak nem a jogállami mechanizmussal volt baja, hanem azzal, hogy a 2022-es választás előtt vehetnek el pénzeket Magyarországtól, ami nehezebbé tette volna számára a választás megnyerését. Orbán szeme még mindig a labdán van, és pontosan tudja, hogy hatalmának alapja a masszív parlamenti többség - ez az egyetlen meccs, amit sosem lehet elveszíteni. Ez a felismerés áll uniós politikája és a koronavírusra adott kormányzati reakciók mögött is.
