Egyik nap pezsgőfürdő, másik nap tésztaszaggatás a matyó nénikkel. Egy hotel és egy hímző vállalkozás együttműködése által mindkettőre van lehetőségünk.
Ha a 4-es 6-os villamossal megyünk az Erzsébet körúton, óhatatlanul megakad a szemünk a 9-es számon. Az 1894-ben épült New York Palota a Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Elsőre talán nem is gondolnánk, de a szálloda nem csak a pompát és az ötcsillagos luxust jelenti a vendégeknek, hiszen az Anantara hotellánc nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a náluk megszállók egy kis ízelítőt is kapjanak a helyi kultúrából. Minden országban beemelnek egy sajátos hagyományt, amit a hotelbe érkező vendégeknek ajánlanak fakultatív programként.
De pontosan honnan is jön a matyó hímzés, és milyen programok által tudjuk mi is megtapasztalni ezt a vidéki, népi életérzést? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, bemutatunk egy olyan magyar kisvállalkozást, melynek feltett szándéka a matyó hagyományőrzés és az értékteremtés.
Váczi Rozi 2010-ben kezdte el matyodesign névre keresztelt vállalkozását, melyben matyó hímzésű termékeket, pólókat, poncsókat, pulóvereket gyártanak Tardon. Rozi kisgyerekként sok időt töltött ebben a kis észak-magyarországi faluban, ahol minden házban a helyi nénik által hímzett asztalterítőket és párnákat találni.
„30 éves voltam, amikor újra egy egész nyarat Tardon töltöttem. Ekkor láttam meg igazán a faluban rejlő szépséget és a lehetőséget. A lányom édesapjának volt szülinapja, és azt találtam ki ajándéknak, hogy egy pólóját elloptam, elvittem Teri néninek, aki egyébként a dadusom volt, és ő hímzett rá egy virágot. Tulajdonképpen ebből a pólóból indult az egész matyodesign ötlete.”
Először nem az volt a cél, hogy üzleti vállalkozást hozzanak létre hanem, hogy azoknak az asszonyoknak próbáljanak megélhetést és feladatot adni, akik gyerekkorunkban rájuk is vigyáztak. Ezeknek az asszonyoknak fontos az együttlét, a hovatartozás, hogy megbecsüljék a munkájukat, és hogy érezzék: szükség van rájuk. Sok esetben a férfiak előbb halnak meg, a nők özvegyek maradnak, és nagyon magányosak lesznek. A matyodesign azzal segít, hogy egy szoros, szinte családi közeget teremt a tardi asszonyok köré.
„Az első perctől kezdve lelkesen odaadták a tudást, nem volt bennük irigység, hogy nem mondják meg, hogyan kell felfesteni a mintát egy ruhára. Rengeteget tanultam tőlük" – mondja Rozi, akinek sok nehézséggel is szembe kellett néznie az elmúlt 12 év alatt. A pandémia során például az összes viszonteladójuk bezárt, de felálltak, felépítették Tardon a varrodájukat, és a harmincöt hímző asszony mellett immár negyven önkéntes hímző is segíti a munkájukat.
Rozi pár éve rájött arra, hogy az a csönd, az a lassúság, és az a szépség, ami Tardban rejlik, nagyon sok embernek hiányzik az életéből, aki a nagyvárosban él, és egyfolytában rohan, pörög. Létrehozott egy matyodesign túrát, amelyet mind külföldieknek, mind magyaroknak ajánlanak.
Tardra is elvisznek olyan csapatokat, akinek van még egy plusz napja, és van kedvük felkeresni egy vidéki települést.
A program lényege, hogy a résztvevők egy napig úgy élhetnek, mint a tardi asszonyok. Ezen a túrán főzni is lehet, csigatésztát szaggatni, népdalokat énekelni, és persze hímezni. A csoportok elmehetnek templomba, és beöltözhetnek magyar népviseletbe is. Rozi elmondása szerint, még ha külföldiek is a látogatók, tökéletesen megértik egymást a nénikkel. Persze magyarok is gyakran érkeznek hozzájuk. Az egyik csapatépítőn például két csoportra bontották a résztvevőket, és mivel akkor pont négy sor borsójuk volt a kertben, azt a feladatot adták neki, hogy keressék meg a borsót, szedjék ki, vegyék le a száráról, és pucolják meg – aki előbb kész lett, az lett a nyertes.
„Nagyon sikeres a program, akik odajöttek boldogan, sokszor sírva távoztak, mert annyira meghatók számukra a nénik. Szerintem mindenkinek a saját nagymamája jut eszébe erről az egész történetről” – mondja Rozi.
Az Anantara hotellánc a fenntarthatóságra is odafigyel, csakúgy, mint a matyodesign, többek között ezért is működik a köztük lévő kollaboráció ilyen sikeresen. A matyodesign minden munkát Tardon végez, nemcsak a hímzők, de az irodai munkatársaknak is ott dolgoznak. A nemrégiben felépült varroda által most már nemcsak a hímzés készül Tardon, de maguk a termékek is, ezáltal azoknak az ökológiai lábnyoma is sokkal kisebb.
„Nagyon fontos üzenete a matyodesignnak a slow fashion. Lehet, hogy tudsz sokkal olcsóbban vásárolni egy pólót, de ezzel a termékkel értéket vásárolsz, és rajtunk keresztül támogatsz egy embert, akinek ez a tudás a kezében van. Ha nem lenne szükség erre a tudásra, nem lenne vásárló, akkor tulajdonképpen ez a tudás kihalófélben lenne" – zárja Rozi, és hozzáteszi, ezért is örül annak, hogy az Anantarával megvalósuló együttműködésük által a magyar népi hagyományok legalább egy szelete tovább él, és szélesebb körben válik ismertté.
