Egy elnökválasztási kampány csapatmunka, és egy győzelmet nem is lehet egyetlen ember sikerének elkönyvelni, de van egyvalaki, akinek munkája kiemelkedően járult hozzá Joe Biden demokrata elnökjelölt győzelméhez. És ő még csak nem is tagja Biden kampánycsapatának.
Ő Stacey Abrams, aki nem csak azt érte el, hogy Georgia évtizedek óta republikánus elnökjelöltekre szavazó államában a demokrata elnökjelölt nyerjen, de nagy szerepe volt Biden győzelmében több olyan kulcsfontosságú államban is, mint Michigan és Wisconsin. Azzal tett sokat a demokrata sikerhez, hogy több éven át fáradhatatlanul küzdött azért, hogy a fekete szavazók éljenek és élhessenek választójogukkal, menjenek el szavazni. Amit az idei elnökválasztáson meg is tettek.
A 46 éves Stacey Abrams 2018-ban vált országosan ismertté az Egyesült Államokban, miután indult Georgia állam kormányzóválasztásán, amin alig 55 ezer szavazattal maradt alul a Donald Trump támogatását élvező republikánus jelölt, Brian Kemp ellen. Abrams az első fekete nő lehetett volna, akit egy állam kormányzójának választanak meg az Egyesült Államokban, de a választás nem csak ezért vált országos hírré, hanem a választást övező szavazatelnyomási botrány miatt is.
A választás lebonyolítását ugyanis maga Kemp irányította, mint Georgia állam belügyminisztere, annak ellenére, hogy ő is egyike volt az indulóknak, és ez nyilvánvalóan összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel. Kemp ráadásul aktívan igyekezett megnehezíteni, hogy a választók, különösen a kisebbségi és szegény választókat el tudjanak menni szavazni.
Kemp vezetésével több mint 700 ezer embert töröltek a választói jegyzékből a választást megelőző két évben, és több mint kétszáz szavazóhelyiséget zártak be. Elsősorban a többségében kisebbségi szavazók lakta körzetekben. Pár héttel a választás előtt pedig több mint 53 ezer ember választói regisztrációját függesztették fel, akiknek majdnem 70 százaléka fekete volt, miközben az állam lakosságának nagyjából 32 százaléka fekete.
Ez pont az ellenkezője volt annak, amit Abrams csinált. A demokrata politikus választójogi aktivistaként azt tette legfőbb céljává, hogy minél több embert, leginkább feketéket, más kisebbségi csoportok tagjait, valamint a szegény réteget rávegye arra, hogy regisztráljanak szavazóként, és menjenek is el szavazni. Olyan szavazókat, akikre a politikusok általában nem szoktak odafigyelni, és nem próbálnak megszólítani, mert úgysem vesznek részt a választásokon.
A választójogi aktivista
Abrams 2014-ben hozta létre Lauren Groh-Wargo demokrata politikai stratégával együtt a New Georgia Project nevű szervezetet, azzal a céllal, hogy minél több embert vegyenek rá a választásokon való részvételre. Bár a szervezet kivívta Kemp ellenszenvét, aki így nyomozásokkal próbálta akadályozni, hogy a kisebbségi szavazók regisztráljanak, a 2018-as kormányzóválasztás idejére elérték, hogy több mint kétszázezer ember menjen el életében először szavazni.
Bár Abrams a kormányzóválasztáson végül alulmaradt, ez nem szegte kedvét. Sőt, az eredmény csak még jobban feltüzelte, és a meglepően szoros eredmény csak megerősítette hitében, hogy a demokraták azzal nyerhetnek, ha minél több embert vesznek rá arra, hogy elmenjenek szavazni. Ez olyasvalami, ami egészen fiatal kora óta szívügye volt. Ahogyan a Washington Postnak elmondta:
A főiskolában kezdtem a választójogi aktivizmusomat. Már azelőtt arra vettem rá az emberek, hogy regisztráljanak választóként, hogy én magam elég idős lettem volna szavazni.
A metodista lelkipásztorok gyerekeként szegény, de politikailag aktív, és az oktatást különösen komolyan vevő családban felnőtt Abrams 15 éves volt, amikor a georgia-i Atlantába költöztek 1989-ben. Főiskolára is ott járt, egy főleg fekete hallgatókkal teli iskolában, ahol magna cum laude végzett politológia, szociológia és közgazdaság szakon, majd a Yale jogi karának elvégzése után adójogi jogászként helyezkedett el, de a közszolgálat volt az, amit életcéljának tekintett.
A politikus
29 évesen már a polgármesteri hivatal egyik helyettes jogásza volt, és 2006-ban beválasztották a Georgia állam törvényhozásába, ahol egészen 2017-ig szolgált képviselőként, és a demokrata frakció vezetőjeként. A saját magát liberálisnak de egyben pragmatikusnak is tartó Abrams gyakran kivívta saját párttársainak haragját, mert képes volt egyes kérdésekben együttműködni a republikánus képviselőkkel, és eredményorientált politikusként vált ismertté, akit még egyes republikánus politikusok is tisztelnek.
Képviselői posztjáról 2017-ben mondott le, miután indult a kormányzóválasztáson, és bár veresége után még a washingtoni demokrata vezetés is arra próbálta rávenni, induljon Georgia állam szenátori választásán, ő többre vágyott: a Fehér Házra. Amikor már kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy Joe Biden lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, aktívan kampányolt azért, hogy őt válassza alelnökjelöltjének, de ez végül nem valósult meg.
A 2020-as elnökválasztás azonban így is politikai karrierje legnagyobb sikerévé vált. A kormányzóválasztáson elszenvedett veresége után nem országos szintre emelte választójogi kampányát, és georgia-i szervezete mintájára létrehozta a Fair Fight nevű szervezetet, ami szerte az országban segített szavazásra buzdítani az embereket. Nagy sikerrel. A két csoport összesen nyolcszázezer új szavazót hozott a Demokrata Pártnak, köztük félmilliót Georgiában. Így Abramsnek nem csak abban volt nagy szerepe, hogy Georgia kékké változott, hanem abban is, hogy Michigan és Wisconsin államokban is a demokrata elnökjelölt győzött.
Elnök?
A nagy kérdés, hogy a mostani elnökválasztáson szerzett hírnevét hogyan kamatoztatja. Abramst már két éve sokan biztatták arra, hogy induljon az idei elnökválasztáson, és már most az egyik esélyesként szerepel a következő, 2024-es elnökválasztás esetleges indulóit felsoroló listákon.
Addig is azonban van még egy fontosabb feladata: biztosítani, hogy a demokraták kerüljenek többségbe a washingtoni szenátusban. Georgia állam két szenátori helyéről szóló választáson ugyanis senki sem érte el a győzelemhez szükséges szavazatszámot, és január elején megismétlik a választásokat. Abrams pedig nagy szerepet játszik abban, hogy minél több demokrata szavazót vigyen az urnák elé, bebiztosítva a demokrata jelöltek győzelmét, és ezzel azt, hogy Bidennek elnökként ne kelljen majd egy republikánus többségű szenátussal harcolnia.
Kiemelt kép: Elijah Nouvelage / AFP
