Első olvasatra úgy tűnik, hogy a verskezdemény a költő Dobozi című versének tematikus, motivikus gyökere, Berényi címmel.
Eddig ismeretlen vers is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus című költemény bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Az OSZK az évfordulóhoz kapcsolódva online felületén szabadon hozzáférhetővé tette Kölcsey autográf verskéziratait, valamint az általa és hozzá írott leveleket. Az anyagban eddig nem ismert vers is szerepel, amelyet Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője azonosított.
A család tulajdonában megőrződött Hymnust 1944-ben helyezte letétbe a nemzeti könyvtárnál a költő oldalági leszármazottja, László Magda.
a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg, majd 22 lapnyi verskézirat. Kölcsey önálló lapokon, jellemzően bifóliókon rögzítette verseit, ennek ellenére a kéziratcsomagok rendjét a szakemberek meg tudták állapítani, így a könyvtár az eredeti sorrendben őrzi őket.
A két autográf kéziratcsomag a legautentikusabb része a Kölcsey-verskorpusznak, egyben a legnagyobb fennmaradt szövegegység, a költő verseinek modern kiadásait elkészítő irodalomtörténészek alapvetően erre támaszkodhattak.
Ez a digitalizált Kölcsey-fond immár mindenki által szabadon elérhető és letölthető ezen az oldalon.
Az anyagban az irodalomtörténet előtt egy eddig ismeretlen Kölcsey-versszöveg is megtalálható. Földesi Ferenc filológus, a Kézirattár vezetője a kéziratok vizsgálata és ellenőrzése során felfedezett egy Kölcseytől származó autográf szöveget, amelyet a költő igyekezett átírással olvashatatlanná tenni.
A Copia a verseken felül a könyvtár kézirattárában őrzött Kölcsey-leveleket is megosztja az érdeklődőkkel. A huszonkét fennmaradt küldemény olyan történelmi nagyságok számára íródott többek között, mint Eötvös József, Szemere Pál, Szalay László, Heckenast Gusztáv vagy Kossuth Lajos.
