Kedden tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt 24 év legmagasabb inflációját mérték. A KSH adataiból az is látszik, hogy az élelmiszerek drágultak leginkább, összesen 27 százalékos áremelkedést mutattak ki.
A legtöbben nem tartják meg egy évre visszamenőleg a vásárlásaik nyugtáit, ami pedig minden vásárló számára érdekes és egyben valós képet mutathatna arról, mennyivel fizet többet ugyanazért a bevásárlásért. Mindazonáltal mára több áruházláncnál is lehetőség van a nyugták digitális elmentésére. A telefonomra telepített Lidl applikációmban nekem is sikerült elmentenem egy 2021. augusztusi bevásárlásom nyugtáját. Úgy döntöttem, hogy amiből pontosan ugyanazt a terméket megtalálom, most újra megveszem.
A tavalyi bevásárlási listámon szereplő termékek közül 15 olyat találtam, ami most is kapható. Ezek között volt több alapélelmiszer, de olyan termék is, amit - eredeti ára feltüntetésével - akciósan árusított a Lidl, és volt köztük három hatósági áras termék is, illetve egy olyan, ami nem élelmiszer.
Az idei vásárlásom végösszege 10 699 forint volt, miközben ugyanezért egy évvel korábban 7287 forintot fizettem. Tehát a főként élelmiszerekből álló családi fogyasztói kosaram több mint 46 százalékkal drágult egy év alatt.
Az áremelkedés termékenként az alábbi táblázatban követhető nyomon:
Megjegyzendő, hogy a hatósági áras termékek - kristálycukor, finomliszt, csirkemell filé - is némileg drágultak, ám ezekre a termékekre idén február óta a tavaly októberi árat kell alkalmazni. A drágulás tehát a tavaly augusztus és október közt eltelt időszakra vonatkozik.
Ez a bevásárlás értelemszerűen nem reprezentatív, csupán egy család adott heti fogyasztói kosara, amit egy bizonyos áruházlánc termékeiből válogattam össze. Ennél szélesebb körben, élelmiszerek tekintetében négy áruházlánc esetében is vizsgálta többször is cikkeiben az áremelkedést a G7 portál, amely legutóbb 34 százalékos élelmiszer-inflációt mért.
Az áremelkedés várhatóan nem fog megállni, csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a KSH által júliusra mért infláció őszre 20 százalék is lehet. Virág Barnabás szerint a magyar helyzet felmérésénél két új szempontot is figyelembe kell venni. Az élelmiszer- és energiaárak mellett számolni kell a súlyos aszály okozta áremelkedéssel, valamint a rezsiemeléssel. Továbbá - bár Virág nem beszélt róla -, ha októberben eltörlik az üzemanyagok hatósági árát, az akár további 4 százalék feletti inflációt hozhat.
