Hatrészes minisorozatot gyártott a Netflix Sarolta királyné életéről. De mennyi belőle a fikció, és mennyi a történelmi igazság? Utánajártunk.
Folyton csak szülni
1760-ban III. György lépett a brit trónra, és az, hogy még szingli volt, hirtelen nemzeti problémává vált. Szüksége volt egy odaadó protestáns feleségre, de nagyon gyorsan.
Bár soha nem találkozott a német Saroltával, 1761-ben megkérték a nevében a kezét, és hat órával azután, hogy a lány Angliába érkezett, meg is ülték a lakodalmat. Első találkozásukról úgy számolt be egy szemtanú, hogy Sarolta hercegnő alázata jeléül a király lábai elé vetette magát, aki felsegítette, majd felvezette a palota lépcsőin.
Bár akkor még egy szót sem beszélt angolul, Sarolta egy csapásra Nagy-Britannia és Írország királynője lett.
A királyi pár a feljegyzések szerint kirívóan boldog házasságban élt: György jó férj és jó apa volt, hosszú házasságuk alatt Sarolta 15 gyermekkel ajándékozta meg. Az örökös szülést kimerítőnek érezte, a tizennegyedik gyerek után azt írta:
A király vett neki egy hatalmas vidéki birtokot, amely korábban a buckinghami hercegek tulajdonában állt. Sarolta ebben a Buckingham-házban – vagy ahogy ma ismerjük a Buckingham-palotában - tengette hétköznapjait, olvasással, hímzéssel és csemballózással töltötte az idejét. Rajongott a növényekért a férjével együtt, akire mezőgazdasági érdeklődése miatt később ráragadt a „György gazda” név. (Érdekes a párhuzam a mai Károly királlyal.)
Az őrült király
A pár boldogságát a király mentális betegsége mérgezte meg, amely először 1765-ben jelentkezett. Györgynek olyan súlyos rohamai voltak, hogy a miniszterei javasolták: Sarolta átmenetileg vegye át az uralkodói szerepet.
Bár a király hamar rendbejött, a rohamai időről időre kiújultak, és nyilvánvalóvá vált, hogy a mentális betegsége soha nem fog elmúlni.
Az idő múlásával a rohamok egyre hosszabbá váltak, a királyt ilyenkor el kellett különíteni vagy egyenesen be kellett zárni. Akkoriban stigmatizálták, de nem értették a mentális betegségeket, ezért szinte lehetetlen volt segíteni a szegény őrült királyon.
1789-re a királynő haja hófehér lett a megpróbáltatásoktól. Amikor Sarolta 1818-ban meghalt, a férjének már olyan előrehaladott volt a betegsége, hogy nem is tudta megérteni az elvesztését.
Most fekete volt vagy sem?
A történészeket is izgató kérdés, hogy Sarolta tényleg fekete bőrű volt-e. Vannak, akik azt állítják, hogy legalábbis félvér volt (mint ma Meghan hercegné).
Egyes történészek úgy vélik, hogy mivel voltak felmenői a portugál arisztokrácia körében, ezért barna volt a bőre. Ők azon sem akadnak fenn, hogy a korabeli képeken fehér bőrrel ábrázolták, hiszen könnyen lehet, hogy a festők csak meg akartak felelni az uralkodó szépségideálnak.
A teória követői inkább azt hangsúlyozzák, hogy a portréin afrikai ismertetőjegyek fedezhetők meg. Teljes biztonsággal természetesen nem lehet megállapítani, hogy hogyan nézett ki valójában Sarolta királyné.
(Forrás: Smithsonian Mag, National Geographic)