A 300 millió forint feletti árbevételű vállalatok fele számít alacsonyabb árbevételre idén, mint tavaly - összegzi az október-novemberben készült telefonos kutatás. A válaszadók 22%-a viszont árbevétel-növekedéssel kalkulál.
A felmérés adataiból kitűnik, hogy a vírus okozta válságot leginkább a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek érezték meg: míg a megkérdezettek árbevétel-csökkenése összességében 11,4 százalékos volt, a szolgáltató társaságok esetében elérte a 17,3 százalékot. Ennek ellenére, bár vissza kellett fogniuk fejlesztéseiket, minden második vállalat kitartott idei tervei mellett, és a pandémiával dacolva is megvalósította tervezett beruházásait.
Csaknem ötödük (18%) kénytelen volt az egészségügyi védekezéshez és a napi működés átszervezéséhez szükséges infrastruktúrába fektetni, részben emiatt érezheti a cégek 40 százaléka, hogy működési költségei növekedtek.
A járvány miatti elbocsátások mértéke egyelőre felülmúlja az új munkaerő felvételének mértékét (19% vs. 9%). A vállalatok csaknem háromnegyedéről viszont elmondható, hogy a dolgozói létszám a vírus tavaszi kirobbanását követően nem változott.
Az elbocsátásra kényszerülők (19%) a munkavállalóik átlagosan 24%-tól váltak meg.
Amíg általánosságban a cégek valamivel több mint harmadánál (36%) érintette negatívan az alkalmazottakat a járványhelyzet (többnyire csökkent a bérük), ez az arány a szolgáltatószektorban 47 százalék volt.
Mentőöv az otthoni munka
A foglalkoztatás még inkább visszaesett volna, ha sok munkaadó nem vezet be otthoni munkavégzést: a home office aránya gyakorlatilag megduplázódott a járványhelyzet alatt. Amíg tavaly csak a vállalatok negyedénél (23%) volt elérhető a távmunka, tavasszal már több mint a felük (52%) engedélyezte ezt.
Kapcsolódó
Csoportos leépítés: bajba kerülhetnek az óvatlan cégek
A járvány második hulláma számos vállalkozást kényszeríthet megszorításokra.
A home office aránya ugyan tavasz óta valamelyest visszaszorult, de még ősszel is 39% volt, amiben még nem tükröződött igazán a járvány második hullámának hatása. A megkérdezett vállalatvezetőknek ugyanakkor csupán a fele gondolja azt, hogy otthon ugyanolyan hatékonyan lehet dolgozni, mint a munkahelyen.
Ellentmondásos várakozások
A döntéshozók majdnem fele (48%) arra számít, hogy a következő hónapokban a gazdasági visszaesés tovább súlyosbodik, a többség (56%) azonban azt reméli, hogy jövő őszre véget ér a válság, és elindulhat a "felpattanás". Az viszont már egy másik világ lesz: a válaszadók szerint emelkedni fognak a beszerzési és az értékesítési árak, ezzel párhuzamosan pedig a munkabérek is.
Kétharmaduk forintgyengülést és aktív állami gazdaságösztönző politikát prognosztizál jövőre: tízből kilencen adócsökkentést remélnek, de magas (75%) azok aránya is, akik a munkavállalók bérének részleges átvállalását tekintenék hatékony segítségnek.
A vírushelyzet a bankolásra is kihatott: a cégek körülbelül fele (53%) változtatott valamilyen banki ügyintézési szokásán. A harmaduk ritkábban veszi igénybe a bankfiókokat, negyedük (27%) a banki kapcsolattartóval szünetelteti a személyes találkozást, szintén negyedük (23%) pedig intenzívebben használja a netbankját.
Kiemelt fotó: MTI / Balázs Attila
