Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint harmincszor annyi kanyarós megbetegedés volt Európában 2023 első tíz hónapjában, mint a megelőző év azonos időszakában. Ahol magas az átoltottság, ott nincs veszély.
A rendkívül fertőző és akár halálos kimenetelű betegség azért terjed, mert egyre kevesebb a beoltott – írja a Politico cikke alapján a Portfolio.
Európában 2023 első tíz hónapjában több mint 30 ezer kanyarós megbetegedés volt, 2022-ben 941 eset fordult elő egész évben.
A WHO szerint a Covid-járvány a 2020 és 2022 közötti években megzavarta a gyermekek rutinszerű immunizálását. Becslések szerint több mint 1,8 millió csecsemőt nem oltottak be kanyaró ellen ebben az időszakban. A WHO szerint olyan országokban regisztráltak eseteket, ahol a kanyarót hivatalosan endémiás betegségnek nyilvánították.
Abban az esetben, ha az átoltottság 95% alá esik, a betegség ismét járványokat tud okozni, természetesen az oltatlanok között. Az oltás magyarországi rendjéről itt találhatunk adatokat. 1989 óta két oltást kapnak a gyerekek, egész életre szól a védettségük.
Nem csak a kanyaró lehet azonban veszélyes az átolottság alacsonyabb aránya miatt.
- közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerdán az MTI-vel.
A hatóság tájékoztatása szerint a Magyarországgal szomszédos Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetről számolt be az ottani központi közegészségügyi-járványügyi hivatal.
A szamárköhögés cseppfertőzéssel, ritkán közvetlen érintkezéssel vagy tárgyak révén terjed. A tünetek általában a fertőzés után több héttel jelentkeznek; kezdetben a közönséges megfázáshoz hasonlóak, majd körülbelül két hét múlva a köhögés súlyos, rohamokban jelentkezővé válik. A tünetek legtöbbször 2-3 hét múlva enyhülnek, de a teljes gyógyulás hónapokat vehet igénybe, kezeletlen esetben halálos kimenetelű is lehet - ismertették.
A fertőzés antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. A pertussis ellen oltottak és a felnőttek között gyakori az atípusos, enyhe megbetegedés - írták.
Hozzátették: a családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket.
Kitértek arra, hogy különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba. A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára, éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg. Ehhez az szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára - hívták fel a figyelmet.
Az NNGYK kiemelte, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek terén Magyarország olyan eredményeket ért el, amelyekre joggal lehet büszke: a 99 százalék körüli átoltottságot, valamint a sporadikus szintre szorított, védőoltással megelőzhető gyermekkori fertőző megbetegedéseket, az elért eredményeket "nem véletlenül ismerik el a tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok is".
Jelezték:
Mindezek bizonyítják, hogy a védőoltás a lehető leghatékonyabb módja az egyes fertőző betegségek megelőzésének, illetve a súlyos klinikai tünetekkel járó megbetegedés megakadályozásának - olvasható az NNGYK közleményében.
