"A helyzet úgy áll, ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt. Ha tandíj lett volna akkortájt, akkor önök közül nagyon sokan nem ülnének ma itt. Beszéljünk ismét egyenesen. A tandíj a magunkfajtákat kirekeszti az egyetemekről" - mondta Orbán Viktor 2008-ban, egy azóta sokszor emlegetett beszédében. A Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása kapcsán is előkerülő sorok most is aktuálisak, hiszen szerdán kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat.
Az öröm pedig még a felvett fiatalok körében sem mindig felhőtlen, hiszen - ahogy több olvasónk felhívta rá a figyelmünket - helyenként brutálisan megnőtt az önköltséges képzések ára.
A Felvi.hu adatbázisának átnézése után úgy tűnik, a drágulás leginkább a természettudományi szakokon tetten érhető, ráadásul egyes intézmények esetében a fokozatosság elve sem érvényesült.
Az alábbi diagramon látható, hogy a vizsgált négy egyetemen immár félmillió forintba kerül egy félév, és a Debreceni Egyetemen például nem is volt semmilyen átmenet az önköltség növelésében: 2013 és 2018 között 185 ezer forintért tanulhattak a költségtérítéses képzés hallgatói, az idei évtől pedig 500 ezerért.
Ez azt jelenti, hogy amíg a hat féléves képzés korábban 1,1 millióból jött ki, mostantól 3 milliót kell rászánniuk a hallgatóknak.
A Pécsi Tudományegyetemen is jócskán megdrágult a természettudományi szakok - például a biológia és a fizika szak - költsége, 2013-ban még 175 ezer forintot kértek el egy félévért, idén már ott is 500 ezer forintot kóstál egy szemeszter.
A természettudományos képzésekhez hasonlóan a tanárszakok önköltsége is mindenhol félmillió forintra emelkedett, pedig az egyes intézményekben korábban jóval kevesebbért is tanulhattak a pedagógiai ambícióval rendelkezők. A Szegedi Tudományegyetemen például a különböző szakok 300 ezer forintba kerültek egy félévre, azonban immár ott is 500 ezer forintot kell költeniük a képzésre jelentkező hallgatóknak.
A legdrágább egyetemi képzések évek óta az orvosi és fogorvosi szakok, ezekre már évekkel ezelőtt is óriási összegeket kellett áldozniuk a diákoknak, azonban mostanra ezek a szakok is tovább drágultak.
A Semmelweis Egyetem általános orvos képzése 2013-ban 1 020 000 forintba került, a Debreceni Egyetemen ugyanezen a szakon 950 ezer forintot kértek el egy szemeszterért. Ősztől viszont mindkét helyen 1 millió 350 ezer forintot kell fizetni majd a félévekért, így - mivel 12 féléves képzésről beszélünk - az orvosi diplomáig megszerzéséig több mint 16 millió forintot kell kiadniuk a diákoknak.
A költségek emelkedése a bölcsészettudományi képzésre vágyókat sem kímélte, az ide jelentkező hallgatók is jókora emelkedéssel szembesülhetnek majd az első félév tandíjának befizetésekor. Az ELTE BTK anglisztika szakán például
2013-ban még 150 ezer forintot kértek egy félévért, ősztől viszont ennek kétszeresét, így 300 ezer forintba kerül ugyanaz a képzés.
Az évek óta egyik legnépszerűbb szakon, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment képzésén is többet kell már áldozni a félévekre, mint korábban. A hétféléves szak elvégzéséért egy szemeszterben 2013-ban 295 ezer forintot kértek, az idén jelentkezetteknek már 350 ezer forintot kell fizetniük.
Vannak azért olyan szakok is, amelyeken szinte egyáltalán nem nőtt a képzés költsége, ilyen a többi közt a BME mérnökinformatikus képzése vagy az ELTE programtervező informatika szakja, ezek hat éve 300 ezer, ősztől pedig már 325 ezer forintba kerülnek egy félévre az önköltséges hallgatóknak.
Az önköltség növekedése alaposan megnehezítheti a diplomához jutást sokaknak. Fizetős képzésekre ugyanis nemcsak azok járnak, akik lemaradtak az államilag finanszírozott helyekről, hanem olyanoknak is lehetőséget adnak, akik egy diploma megszerzéséhez már felhasználták az állami támogatású féléveiket, azonban szeretnének másoddiplomát. A félmilliós vagy milliós féléves tandíjak összeadódva pedig olyan összeget tesznek ki, amit sokan nem engedhetnek meg maguknak.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
