A Központi Statisztikai Hivatal bejelentése alapján 2019-től új adatbázisra épülő havi keresetstatisztikát közölnek. Újdonság, hogy már nemcsak az 5 fő és afeletti létszámú vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden munkáltató. Így a mikrofoglalkoztatóknál dolgozók jövedelme is szerepelni fog az átlagkeresetben. Ennek következményeit vizsgálta a Policy Agenda.
A régi és az új statisztika
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint március 29-én mutatják be a 2019. januári keresetekre vonatkozó adatokat. Az újdonság nem csak az lesz, hogy a januári minimálbéremelés hatásait most először láthatjuk a munkajövedelmek emelkedésében, hanem a korábbihoz képest új módszertan alapján készülnek el az átlagkereseti adatok.
Korábban az 5 fő feletti vállalkozások, a közszféra, valamint a non-profit szektor adatai alapján "állt" össze az adatbázis, és ebből számolták ki, hogy adott időszakban mekkora volt az átlagkereset az országban. Fontos, hogy ez az adatközlés nem az egyéni kereseti adatokon alapult, hanem foglalkoztatónként mutatta meg az adott hónap bértömegét, és az ott dolgozók létszámát.
2019-től már nem a bértömegből, és a foglalkoztatottak számából számítják ki az átlagkeresetet, hanem közvetlenül a NAV számára beküldött havi egyéni bevallásokból. Ez az adatbázis pedig már tartalmazza az összes legális munkajövedelemmel rendelkező adatát, és nem csak az 5 fős és afeletti cégeknél dolgozókét.
Ez utóbbi a legfontosabb változás, hiszen olyan alkalmazottak is bekerülnek a "látómezőbe", akikről eddig volt, de nem közölt adatot az állam. Érdemes megnézni, hogy kik ők.
A KSH adatközlése 2018-ban 2,8 millió alkalmazottra vonatkozott. Ennyien voltak, akik a közszférában, vagy az 5 és afeletti létszámú vállalkozásoknál dolgoztak teljes munkaidőben. Ha belegondolunk, ez a kör a 4,47 millió foglalkoztatott mindösszesen csupán a 63 százalékát jelentette.
Ebből a 2,8 millió alkalmazottból 1,9 millióan dolgoztak vállalkozásoknál, mégpedig 5 és nagyobb létszámú, összesen 95 ezer regisztrált gazdasági szervezetnél.Emellett azonban van további 1 millió 324 ezer (!) gazdasági szervezet, ahol legalább egy, de maximum négy alkalmazott van.
Mennyi lesz az annyi?
A KSH szerint 2018 decemberében az átlagkereset egy teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott esetében bruttó 360 ezer forint volt. Ez azonban csupán 2,8 millió foglalkoztatottra vonatkozott és nem - ahogy fentiekben levezették a 4,47 millió foglalkoztatottra (akik közül 4,25 millió mondja, hogy teljes munkaidőben dolgozik).
A kettő között tehát van mintegy 1,5 millió dolgozó (az összehasonlíthatóság kedvéért azokat vizsgáljuk, akik teljes munkaidőben dolgoznak). Ők abban a munkáltatói rétegben dolgoznak (mikrovállalkozások), ahol a legnagyobb a szürkefoglalkoztatás veszélye (fizetésük egy részét "zsebbe kapják"), ezáltal alacsonyabbak a bejelentett jövedelmek. Ebből következően ez a kör biztosan "lehúzza" az átlagjövedelmi adatokat.
Ebből az következik, hogy a KSH új adatközlése alapján már nem lesz igaz januárra, ami 2018 decemberéről megjelent, hogy bruttó 360 ezer forint volt az átlagjövedelem, hanem ettől lényegesen kisebb szám jöhet ki. Hogy mekkora, azt csak becsülni lehet.
A 2017-es adóbevallás alapján a munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkezők száma 4 millió 260 ezer ember volt, akik havi átlagban bruttó 225 ezer forintot kerestek. Ebbe a körbe nemcsak a nyolc órában dolgozók számítottak bele, hanem mindenki, aki legalább egy forintot is kapott az év során munkaviszonya után.
A KSH szerint 2017-ben a közszférában, a non-profit szektorban, valamint az 5 és afölötti létszámú vállalkozásokban dolgozóknál 282 ezer forint volt a havi átlagos bruttó jövedelem (A Policy Agenda nem csak a teljes munkaidőben dolgozókat vette ide, hanem a részmunkaidőben dolgozókat is). Ez az összeg 25 százalékkal magasabb, mint a NAV adóbevallásból származó adat.
Amennyiben meg akarjuk becsülni, hogy mennyi lehet a teljes nemzetgazdaságban a havi átlagos teljes munkaidős kereset, akkor ebből az arányból lehet kiindulni. (Van egy tényező, amit nem tudunk, és hatással van a becslésre. Ez pedig az, hogy a 1-4 főt foglalkoztató cégeknél a havi bejelentés hány órát takar. Feltételezhetjük, hogy ebben a szférában több a (papíron) részmunkaidős, mint a többi területen.)
Fentiek alapján feltételezésük szerint az átlagos teljes munkaidős jövedelem 2018. decemberében nem bruttó 360 ezer forint lehetett, hanem csupán bruttó 290-300 ezer forint. A mediánjövedelem pedig ennél is kisebb, kb. 220-228 ezer forint lehetett.
Március 29-én a KSH tehát adatokat fog közölni, és akkor azzal fogunk szembesülni, hogy a decemberi bruttó 360 ezer forintos átlagjövedelemhez képest kisebb lesz a januári átlagbér.
Ez a módszertani váltás megmutatja majd, hogy amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy magyar dolgozó, akkor eddig csak egy szűkebb kör jövedelmi viszonyait ismertük meg. Ez pedig tényszerűen jobban nézett ki, mint a teljes dolgozói társadalmat érintő "valóság". Ennek a különbségnek az elmagyarázása megítélésünk szerint politikai feladat a kormánypártok és az ellenzék számára is.
Ahogy korábban írtuk:
Tízből hét magyarnak csak álom az átlagbér
Hivatalosan bruttó 324 ezer forint az átlagkereset, de több mint 3 millióan nem keresnek ennyit.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu
