Hosszú írást tett közzé a Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás. Ebben azt írja, hogy a "kecskeméti, majd a szegedi urológiai ellátás ellehetetlenülése mellett recseg-ropog a közellátás teljes rendszere. Csendesen szűnnek meg, zárnak be meghatározatlan időre osztályok, részlegek, műtők."
A 444 így foglalja össze a cikk alapját szolgáló témát: az egészségügyi intézmények egymás után jelentik be, hogy szakemberhiány miatt nem tudnak működtetni bizonyos osztályokat. A helyettesítés sokszor 100-140 kilométerre van, az átmenetinek nevezett intézkedés pedig gyakran hónapokig vagy még tovább érvényben marad.
Svéd Tamás azt írta, hogy alapproblémaként, hogy
- Túlságosan széttagolt az ellátás, már a járvány előtti években is túl kevesen voltak ennyi ellátóhelyre.
- Az erősödő magánellátás sok orvos és ápoló számára vonzó alternatíva, már a külföldi munkavállalásnál is erősebb. Azaz erős az elszívó hatás.
- Sokan felmondtak a szolgálati jogviszony bevezetése miatt.
- A hálapénz betiltása után elmaradt a beígért újraszabályozás, nem tisztázták a köz- és magánellátás átjárhatóságát, ezért sok orvos távozott, főleg a nőgyógyászatokról, ahol régebben jelentős volt a hálapénz.
- A kataszabályok változása miatt az orvosok és a szakdolgozók egy része megfontolja, hogy érdemes-e megtartani másod- harmadállásukat az ügyeleten, a sürgősségin, a neonatológián vagy a mentőknél.
Kapcsolódó
"Elindulsz egy irányba, teszed a dolgodat, aztán egy tollvonással áthúzzák a felépített munkádat"
Ügyeletet és idősgondozást is vállaló háziorvos, a közétkeztetés étrendjét összeállító dietetikus, sportolókat rehabilitáló gyógytornász és cégeknek számlázó üzemorvos - szeptember 1-jétől mindegyiküknek fel kell adniuk a katázást.
Svéd szerint rövid távon átvezénylésekkel, szervezésekkel lehetne kezelni a helyzetet, hosszú távon pedig az ellátóhelyek összevonásával, vagyis például a kisebb kórházak bezárásával. Ezt azonban a politika nem meri meglépni.
Az eredeti írás itt olvasható el.
