A fiatal, céltudatos művésznővel beszélgettünk A mi kis falunkról, a PopUp színházról, de mesélt az arcjógáról és a kenyai nők helyzetéről is.
Döbrösi Laura hazánk egyik legfoglalkoztatottabb színésznője, aki az ismertségét rengeteg jó ügy felkarolására használja. Szeretek vele inerjúzni, mert mindig van valami érdekes mondanivalója. Most sem okozott csalódást.
– Ha jól számolom, körülbelül két éve csatlakoztál A mi kis falunk stábjához.
– Mikor is volt? 2020-ban kezdtem forgatni, a 2021-es évad utolsó epizódjában jelentem meg először a sorozatban. Azóta egyre többet szerepelek.
– Ez hogy működik? Eleve így találták ki a karakteredet, hogy fokozatosan nő a jelentősége, vagy előbb megvárták a reakciókat, és aztán döntöttek úgy, hogy több képernyőidőt kapsz?
– Ez mindig kettőn áll. Egyrészt az is igaz, amit mondasz, egy karaktert mindig ki kell próbálni. A mi kis falunk a legnézettebb sorozat Magyarországon. Nagyon sok érzelmi reakció érkezik rá.
Aztán van egy másik aspektus is: hogy adott színész miként tudja a szerepet beilleszteni az életébe. Én az első nyáron, amikor lazábban voltam, simán rábólintottam a felkérésre, a második nyáron viszont nem értem rá annyira. Szerencsére meg lehet beszélni, hogy mekkora szerepre érek rá.
– Gondolom az sem mellékes, hogy a színész szereti-e az adott szerepet.
– Igen, de ilyen szempontból nincs nehéz dolgom. Szerintem nagyon jól megírták a karakteremet, nagyon élvezem.
– Egy interjúban azt mondtad, nem hasonlítasz Anikóra, a sorozatbeli karakteredre. Viszont azt is hallottam már, hogy ha egy színész nagyon hosszú időn át játszik egy bizonyos karaktert, akkor kicsit hasonul hozzá. Rád igaz ez?
– (nevet) Remélem, hogy nem. Úgy mondanám inkább, hogy megtaláltam a közös vonásainkat, de remélem, hogy nem fogok szép lassan Anikóvá változni.
Az viszont szimpatikus, hogy ő egy kicsit kívülállókén van jelen a falu életében és jókat derül mások bénázásain, nem veszi a szívére a dolgokat. Ezt eltanulhatnám tőle.
A céltudatossága és a problémamegoldó képessége szintén példaértékű. Talán a humora az, amiben legjobban hasonlítunk. De közben azért mégis csak nagyon önző ember, aki mindig a saját boldogulására gondol. Ha csinál valami galibát sosem vállalja a felelősséget, és bárkit magával ránt.
Ugyanakkor nagyon jó feladat szerethetőre játszani. Ez benne a legnagyobb kihívás.
– Körülbelül másfél éve beszélgettünk utoljára. Próbáltam összeszedni, mi minden történt veled azóta. Az egyik ilyen például a PopUp színház, mesélj erről egy kicsit.
– A PopUp Produkció egy progresszív, hibrid színházi társulat. Bakonyi Alexa a társulat vezetője. Jellemzően ősbemutatókat adunk elő, bár ez nem szabály. Én jelenleg az Egykutya című előadásban szerepelek.
A PopUppal nem klasszikus színházi terekben játszunk. Az Egykutyát például az ACG reklámügynökség recepcióján adjuk elő.
Progresszív célunk olyan üzleti modellt teremteni, ahol cégek támogatják mecénásként a független színházat, mivel
Fontos sajátosság még, hogy többnyire rendező nélkül dolgozunk, bár ez sem törvényszerű, csak gyakran így alakul. Magunkat találjuk ki, utána pedig a nézők és a szakmai barátaink visszajelzései alapján alakulnak az előadások.
– Feltétlenül mesélj az arcjógáról, mert nem csak azt nem tudtam, hogy foglalkozol ilyesmivel, de eddig még a létezéséről sem hallottam.
– Már attól is nagyon boldog vagyok, hogy megkérdezed. Egyszerűen csodálatos utat járok be vele.
A színészetet még gyerekként kezdtem, azelőtt, hogy tudtam volna önálló döntéseket hozni. A face yogát viszont én választottam magamnak. Én döntöttem el azt is, hogy nem csak gyakorolni szeretném, hanem tovább is adnám.
Face Yoga Method a módszer hivatalos neve. Magától a metódus kifejlesztőjétől, egy japán hölgytől tanultam, akit úgy hívnak, Fumiko Takatsu.
Már másfél éve tanítok, csak eddig nem vertem nagydobra, hogy nyugiban gyakoroljak és fejlődjek. Most ősszel viszont vettem egy nagy levegőt, és elkezdtem vállalkozást építeni, annyira, amennyire a forgatások és a színház mellett időm engedi. Van már honlapom is, egyelőre csak egy online órarend, a tukororszagfaceyoga.hu oldalon érhető el.
A face yoga egy természetes és holisztikus szépségmegőrző módszer. Arra jó, hogy az ember átvegye az irányítást az arca, a szépsége fölött. Tudatosítsa az arcbőrt öregítő szokásokat, és javítani tudja azokat a kondíciókat, amelyek a saját arcán zavarják.
Közben az önismeretet is fejleszti, hiszen a saját arcunkkal foglalkozunk.
– Gondolom, nem csak hölgyeknek szól.
– Egyáltalán nem, sőt, már gondolkozom kimondottan fiú face yoga órán, mert sok pasi feszeng eljönni arcjógázni a lányok közé. Édesapám szerint az érésnek induló, csinos férfiak lesznek az egyik legfontosabb célcsoportom.
– Az arcjógában is vannak ászanák?
– Abszolút vannak pózok, amik az arcizmainkat edzik. A metódus a keleti orvoslás alapjait használja, akupunkturás pontokkal is dolgozunk. Feszültséget oldunk az arcból, serkentjük a vérkeringést, amivel méregtelenítést is végzünk.
– A közelmúltban Afrikába is eljutottál.
– Ezzel kapcsolatban van egy nagyon aktuális hírem!
A Climate of Change nevű klímavédelmi program keretei között juthattam el Afrikába. Ennek egyik folyományaként most karácsonyra gyűjtést szervezek egy afrikai lánynak, Carolyne-nak, akivel Kenyában ismerkedtem meg.
Az egyetlen céljuk az életben, hogy kiházasítsák és dolgoztassák őket.
Ez a lány ennek ellenére elhatározta, hogy tanulni szeretne. Öt évig győzködte a szüleit, hogy elmehessen egyetemre. El is végzett egy alapszakot ott, Kenyában, de rájött, hogy nem tudja hasznosítani a végzettségét, mert nincs munkalehetőség, sőt, a vidék egyre élhetetlenebbé válik a szárazság miatt. Ezért felvételizett Dublinba informatika és adattudomány mesterszakra, és fel is vették.
A szülei földeket adtak el, hogy előteremtsék a tandíját, de még így is hiányzik egy nagyobb összeg, ezért megígértem, hogy segítek neki összegyűjteni ötezer eurót.
Ez óriási lenne egy olyan helyről indulva, ahol a lányokat általában még angolul sem tanítják meg, merthogy „minek”, pedig Kenyában az a hivatalos nyelv.
– Hogy tud segíteni, aki szeretne?
– Ezt a gyűjtést teljesen egyedül csinálom, így egyenesen Carolyne-nak lehet utalni annyit, amennyi jól esik. Ha több százan segítenénk, elég lenne fejenként néhány ezer forint. Az Instagram oldalamon egy sztoribuborékban meg lehet találni a szükséges infókat. Lehet írni is nekem üzenetet ott, most minden ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolok!
– Tudom, hogy nagyon fontos számodra a fenntartható életmód. A magas infláció, elszabaduló rezsiárak mennyire nehezítik meg ezt a fajta tudatos életet?
– A világ mostani helyzetéről azt gondolom, nagyon sok jelet kapunk arra – az energiaválságtól kezdve a háborún át –, hogy a nyugati civilizációt jellemző dőzsölés nem lesz így jó, el kell búcsúznunk tőle, ha így folytatjuk.
– És milyen egy fenntartható karácsony?
– Ez a szeretet ünnepe, nem a bevásárlásé. Ha becsukjuk a szemünket és a szeretetre gondolunk, akkor a századik bögre és a rossz minőségű bonbon jut eszünkbe, vagy mondjuk a szeretteink, ahogy épp mosolyognak?
Ha valakinek az ajándékvásárlás a szeretetnyelve, akkor csinálja.
Én idén azt kértem mindenkitől, hogy küldjenek pénzt Carolyne-nak.
De nagyon sok értékes ügy van elég rossz állapotban Magyarországon is. Ezeket is lehet támogatni ajándékvásárlás gyanánt. Idén magad helyett ajándékozd meg valamelyik kedvenc civil szervezetedet, vegyél színházjegyet egy független társulat előadására, ki tudja, meddig láthatod őket. Mindenképpen olyan ajándékot javaslok, amivel valami értékes dolgot támogatunk.
Nem azt mondom, hogy senki ne vegyen semmit, de próbáljuk jól elkölteni a pénzt. Használjuk valami jóra.
