Egy friss kutatás szerint a Pluto szív alakú, jeges síksága komoly atmoszferikus változásokat okoz a törpebolygó légkörében - írja a Space.com. A legtöbb légmozgást a régió nitrogénjéggel fedett, nagyjából ezer kilométer széles síksága, a Sputnik Planitia okozza, amely a szív bal oldalában helyezkedik el.
A szeles időt nagyon leegyszerűsítve az okozza, hogy a nitrogénjég napközben elkezd párologni, éjszaka pedig, ahogy lehűl a hőmérséklet, újra jéggé válik. A halmazállapot-változás azt hozza magával, hogy a területen erős, nitrogénben gazdag szelek fújnak, amelyek
hőt, porrészecskéket és jeget visznek nyugatra, ahol beszínezik a jeget a porral.
A Pluto atmoszférájának sűrűsége nagyon alacsony, és főként nitrogénből áll. A NASA Ames Kutatóközpontjának felfedezése azt mutatja, hogy még ebben a ritka légkörben is megfigyelhetők erős szelek. A szél iránya magában is érdekes, mivel a törpebolygó kelet felé forog a tengelyén.
A kutatók a New Horizons űrszonda adatait elemezték, amelyeket akkor gyűjtött, mikor 2015-ben közel merészkedett a törpebolygóhoz. A szakértők számítógépes modellezést is használtak, hogy bemutassák a Pluto időjárását, különösen kitérve a nitrogén áramlására és a szelek irányára.
Ami a szélirányt és a -sebességet illeti, megállapították, hogy a törpebolygón vannak a légkör felsőbb rétegeiben fújó szelek, amelyek átlagosan 4 kilométer per órával fújnak, a felszín közelében pedig ennél sebesebb a légmozgás. A Sputnik Planitia területet nyugatról magasabb hegyvidék határolja, ami egy kicsit megakasztja a légmozgást.
A kutatók felhívják a figyelmet, hogy mennyire előrehaladott az űrtechnológia, hiszen egy ilyen messzire lévő törpebolygó esetén is már regionális időjárásról beszélhetünk, ami nagyrészt a New Horizons űrszondának, továbbá a fejlett számítógépes modellezésnek köszönhető.
