A Direkt36 a tavaszi és az őszi koronavírus-hullámra adott kormányzati reakciók különbségeinek igyekezett utánajárni. Cikkük szerint Orbán Viktor azért vonakodott a korlátozások bejelentésével ősszel, mert az augusztusban kiadott második negyedéves GDP-adat sokkal rosszabb lett a prognosztizáltnál.
A miniszterelnök és a többi vezető fideszes politikus Matolcsy Györgyre hallgatott, ezért lepte meg őket a nyári adat. A jegybankelnök ugyanis úgy vélekedett, hogy a tavaszi korlátozások hatása nem lesz olyan súlyos a gazdaságra nézve, mint amilyen végül lett.
A számok, és az elemzések szerint hasonló méretű visszaeséssel kellett számolni, azonban a cikk szerint Matolcsynak hajlamosak elhinni olyan dolgokat is, amelyekre nincsenek racionális érvek, mert "varázslónak" tartják. A gazdasági visszaesés tavasszal egyébként a Matolcsynál konzervatívabb módszerekkel dolgozó Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium -10 százalékos előrejelzésénél is nagyobb lett: 13,6 százalékot zuhant a nemzeti össztermék.
Ennek a nem várt visszaesésnek a számlájára írható, hogy ősszel teljesen más modellt választott a kormány.
Kapcsolódó
Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk
Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.
A miniszterelnök szeptemberben nem beszélt arról nyíltan, hogy a gazdaságot helyezte az első helyre, és ezért ódzkodik a korlátozásoktól. Bár "az országnak működnie kell" szlogenből ki lehetett találni, hogy erről van szó.
Az első hullámmal szemben csatát nyertünk, most szembe kell néznünk a második hullámmal. Most már fölkészültebben és tapasztaltabban, ráadásul felvértezve egy nemzeti konzultációval
- nyilatkozta például szeptember közepén Orbán, azt állítva, hogy a visszaküldött nemzeti konzultációk alapján hozzák meg a fontos döntéseket, nem pedig a GDP-adatok alapján.
A konzultációban egyébként a többség (59%) támogatta a kijárási korlátozások bevezetését. Mégis csak november 4-én vezették be először az éjféli, majd rá egy héttel a nyolc órai kijárási tilalmat. Ekkorra már 5000 felett volt a kórházban ápoltak száma.
A Direkt36 szerint ekkorra már a közhangulat is megváltozott: belső mérések alapján az emberek jobban féltek már novemberre a koronától, mint a munkanélküliségtől. Illetve a választókkal aktívabb kapcsolatot ápoló vidéki fideszes politikusok is jelezték, hogy a választók elégedetlenkednek: ebből a két faktorból következett a tavaszinál is szigorúbb korlátozások bevezetése.
