Dédelgeti a kormány a dolgozó nyugdíjasokat, jóval többet kereshetnek

Úgy tűnik, a kormány valóban aranytartalékként tekint a munkaerőhiányos magyar gazdaságban a hadra fogható nyugdíjasokra, legalábbis számos ponton kedvez nekik 2019-től, ha munkát vállalnak. Varga Mihály pénzügyminiszter például azt mondta októberben, hogy akár meg lehetne tízszerezni a dolgozó nyugdíjasok 30-40 ezres táborát.

Csak szja-t kell fizetni a dolgozó nyugdíjasok után

A saját jogú nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalatok, cégek, vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis

• az öregségi nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozók jövedelméből már csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell levonni.
• Azaz nem vonnak a dolgozó nyugdíjastól természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) és nyugdíjjárulékot (10 százalék) sem.
• Továbbá a munkáltatót is mentesítik a fizetendő szociális hozzájárulási adó (19,5 százalék) alól.

Állami tisztség, közszolgálati típusú állás betöltéséhez változatlanul előzetes kormányzati jóváhagyás szükséges, és marad a "nyugdíj vagy munkabér" szabálya is, azaz a nyugdíjat szüneteltetni kell a munkavégzés ideje alatt. Újdonság viszont, hogy ha valaki a nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett is dolgozik, akkor saját jogú öregségi nyugdíjasnak számít. Vagyis az ő keresetéből sem vonnak jövőre járulékokat, és nem kell a foglalkoztatónak szochót sem fizetnie.

Esélyes tehát, hogy a munkáltatók szemében vonzóbb lehet a nyugdíjasok foglalkoztatása:

Ezzel egyben el is olvad a Kósa Lajos kezdeményezésére gründolt nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye. Igaz, rugalmasságuk a foglalkoztatásban megmarad.

Azzal, hogy a fenti körnek nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie, elvész az automatikus 0,5 százalékos nyugdíjnövelés lehetősége is, azonban többet nyernek a nyugdíjasok a járulékmentességgel, mint amennyit nyernének a nyugdíjnöveléssel.

Azt is tudni kell azonban, hogy nem minden jogviszony kap ilyen könnyített közteherfizetést a nyugdíj melletti munkavégzéshez, így például a vállalkozói kivét vagy a megbízási szerződés alapján szerzett jövedelem továbbra is nyugdíjjárulék-köteles marad. Ezekre a jövedelmekre továbbra is jár a nyugdíjnövelés.

Teljesen kimaradnak a közteherkedvezményből a szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülők.

Kereseti korlát: nem törölték el, a nők 40-esek mégis örülhetnek

A kereseti korláttal kapcsolatban érdekes helyzet állt elő: nem törölték el a nyugdíjkorhatár betöltése előtt kapott ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó éves összeghatárt. Vagyis ha a kereset év közben összességében eléri a havi minimálbér 18-szorosát (idén bruttó 2,48 millió forintot), akkor fel kell függesztetni a nyugdíjat.

Attól függően, kinek mennyi a nyugdíja, és mikor éri el a kereseti korlátot, ez több százezer forintos kiesést is jelenthet.

A nők 40-esek azonban mégis mentesülnek jövőre a kereseti korlát alól, ha munkaviszonyban dolgoznak. Hiszen ők ebben az esetben saját jogú nyugdíjasként mentesülnek a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alól. És mivel a kereseti korlátba csak azokat a jövedelmeket kell beszámítani, amelyek után nyugdíjjárulékot vonnak, így a munkaviszonyos jövedelmeikre jövőre nem fog vonatkozni a kereseti korlát.

Az éves összeghatár tehát elveszítette a jelentőségét a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő számára, kivéve ha nem munkaviszonyok, hanem például megbízási jogviszonyban dolgoznak. Ezen tevékenységükre ugyanis továbbra is vonatkozik a kereseti korlát.

A szolgálati járadékosnak és a korhatár előtti ellátásokban részesülők szintén kimaradnak a jóból, náluk is változatlanul figyelemmel kell lenni a kereseti korlátozásra.

Kiemelt kép: Karl-Josef Hildenbrand/dpa/AFP