Felismered?
Most híres színész, és gyönyörű nő, de Jennifer Aniston gyerekkora rendkívül nehéz volt, egy olyan édesanya mellett, aki állandóan kritizálta, és súlyos lelki traumákat okozott neki.
Jennifer anyja, Nancy Dow, maga is színésznő volt, és bár a legjobbat akarta a lányának, nem tudta, hogyan kell viselkedni egy kislánnyal.
Jennifer még kisgyerek volt, amikor szülei kapcsolata megromlott, és a házaspár végül el is vált. A kislány az édesanyjával maradt, aki folyamatosan kritizálta őt, kiemelve minden fizikai hibáját: távol ülő szemeit, nagy orrát, néhány plusz kilót, amit kamaszkorában felszedett.
Emellett Jennifer abban a hitben nőtt fel, hogy "buta", mert az iskolában nem teljesített jól, és nem is tudott beilleszkedni az önbizalomhiánya miatt. Az édesanyja gyönyörű volt, és úgy érezte, hogy cseppet sem hasonlít rá, sem fizikailag sem szellemi adottságokban.
Az édesapjával nem volt igazi kapcsolata, így aztán Jennifer teljesen az édesanyja "kegyeire" és nehéz természetére volt bízva. Egy napon, amikor Jennek már elege lett az állandó kritikából, visszafeleselt az anyjának, de Nancy csak nevetett rajta, és a fiatal lány megtanulta csendben tűrni a kritikát.
Jennifer Aniston hamarosan megtudta, hogy az iskolai problémáit diszlexia, olvasási rendellenesség okozza, emiatt nem volt képes az írott szövegek megfelelő megértésére. Megértette, hogy nem olyan buta, ahogy képzelte, és innentől kezdve már azon is eltöprengett, vajon nem indokolatlan-e anyja összes többi kritikája is.
Első hollywoodi szerepeivel Jen egyre magabiztosabbá vált, és ebben az orrplasztika is segített, aminek végül alávetette magát. De az édesanyja nem tudott örülni a lánya boldogságának.
"Az édesanyám azért beszélt így velem, mert szeretett, és jót akart nekem. Nem akarattal volt rossz hozzám, nem értette meg, hogy olyan traumákat okoz, amelyeket csak több évnyi terápiával tudtam feldolgozni. Azért viselkedett így, mert őt is így nevelték" - nyilatkozta Jennifer Aniston az Elle magazinnak.
