Nézd meg velünk a festőzseni összes főművét a hatalmas, oszlopokkal tagolt csarnokokban!
Nagyszabású Csontváry-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban a festőzseni születésének 170. évfordulója alkalmából. A tárlaton 45 festményt nézhetsz meg a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből, köztük a festő összes főművét.
Mi már láttuk a kiállítást. Nézd meg velünk, milyen lenyűgözően mutatnak Csontváry monumentális képei a Szépmű tágas tereiben!
Csontváry Kosztka Tivadar festményeit számtalanszor láttam már a Nemzeti Galéria lépcsőit koptatva. Ezek a nagyméretű, élénk képek mindig lenyűgöztek. Az élményt azonban nem lehet összehasonlítani a Szépmű tárlatával, amiben tulajdonképpen a helyszínválasztás a leglenyűgözőbb.
Az oszlopokkal tagolt Ión-Pergamon Csarnokokban hihetetlenül jól érvényesülnek az olyan monumentális alkotások, mint A taorminai görög színház romjai, a Baalbek, vagy a híres Magányos cédrus.
Csontváry a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója.
A kiállítás egy kisfilmen mutatja be a Csontváry-hagyaték megmentésének meghökkentő történetét. Gerlóczy Gedeon építész távoli rokona volt Csontvárynak, ott volt a temetésén, és szerencsére a hagyatéki árverésen is, ugyanis
Végül Kosztka Istvánnal fele-fele arányban vásárolták meg a képeket, és Gerlóczy egy életen át hivatásának tekintette a hagyaték gondozását. Illetve közreműködött a pécsi Csontváry Múzeum létrehozásában is.
A kiállításon megnézhettük Csontváry önarcképeit. Az 1894-ben keletkezett darab különlegessége, hogy ez az egyetlen önarckép, amelyen alkotómunka közben örökítette meg magát. Ezt a művét Csontváry soha sem állította ki, a kép halála után a gácsi patika padlásáról került elő.
E kép jó kivétel, a tárlatra ugyanis többnyire olyan munkákat válogattak be, amiket a feljegyzések szerint maga Csontváry is fontosnak tartott.
Láthattuk az akkor még patikusként dolgozó Csontváry pillangós képét, amit a művész első olajfestményeként tartott számon, és amit valamennyi kiállításán bemutatott Első olajfestményem: Pillangók címmel.
Az anekdota szerint amikor Csontváry még patikusként dolgozott, egy vénycédula hátára lerajzolta egy ökrös szekeret. Főnöke talán jókedvében, talán gúnyosan azt mondta a segédnek: hisz maga festőnek született! Csontváry ekkor feje fölött égi szózatot hallott:
Ettől a hallucinációtól kezdve készül a feladatára. Eleinte nem értette, a "napút" kifejezés, de később ezzel kapcsolatban is megvilágosodott: a fények bűvöletében élt.
Csontváry-t kiemelten foglalkoztatta a különböző napszakok ábrázolása, a lemenő nap, a felkelő hold, a hideg-meleg színek, a fény-szín kölcsönhatása. Ez jól érzékelhető Sétakocsizás újholdnál Athénban című festményén is, ami sokunk kedvence.
Csontváry folyton utazott, és kereste az élő természet teremtő energiáit, amit hatalmas méretű vásznakon akart megfesteni. Járt a Tátrában, Dél-Itáliában, Dalmáciában, Görögországban és a Közel-Keleten, egyes helyszínekre pedig időről-időre visszatért.
1904-1905 során készült el a két “Nagy Motívum”: A Nagy Tarpatak a Tátrában és A taorminai görög színház romjai.
Közel fél évig alkotott Taorminában. Amikor végre befejezte a 20 négyzetméteres képét, úgy nyilatkozott, hogy ez a mű
Ezt követően hazatért a Tátrába és amikor a Nagy Tarpatak képével is végzett, elégedetten jegyezte fel:
Csontváry azonban magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg. Kinevették és gúnyolták, anekdótákat kreáltak hősi hevületéből. Ehhez különc életvitele, és látnoki-prófétikus allűrjei is hozzájárultak. Nemigen méltányolták alkotásait, kiállításai kevés érdeklődőt vonzottak. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta.
Cédrusképei a kiállításon külön teremben kaptak helyet. E festmények sok szempontból az életmű legfontosabb darabjai.
Csontváry 40 éves volt, amikor megfestette első képeit, így a termőképességüket 40-50 éves korukra elérő, több ezer évig élő, zord éghajlati viszonyokat jól tűrő cédrusokat saját életére vonatkoztatta.
Halála után még közel 50 évnek kellett eltelnie, hogy képei népszerűvé váljanak, és Csontváry Kosztka Tivadar elfoglalja méltó helyét a magyar művészettörténetben.
A Csontváry 170 című kiállítást július 16-ig nézheted meg a Szépművészeti Múzeumban. Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.
Korábban megírtam, hogy a Nemzeti Galériában múlt héten nyílt meg a Gulácsy-életműtárlat, és így először láthatod párhuzamos nagykiállításokon a két „nagy, magányos mestert”.
