A csődeljárás első szakasza a csődkérelem benyújtásával kezdődik: az adóst azonnali ideiglenes moratórium illeti meg a hitelezők követelésével szemben. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező.
Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, megnyílik a második szakasz. Ekkor a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Áttekinti a vagyoni helyzetet, betekinthet a könyvekbe, megvizsgálhatja a társaság eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit, és felvilágosítást kérhet a vezetőktől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a könyvvizsgálótól is - összegezte Vass Réka és Karacs Daniella.
Olcsó hitelekbe kapaszkodhatnak a kkv-k
Május 15-től igényelhetőek a Széchenyi Kártya Program új hiteltermékei.
Az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is. A cég új kötelezettséget is csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult.
Fizetési haladékot kaphat a bajba jutott vállalkozás
A második szakaszban a rendes fizetési moratórium érvényesül. Ennek az a célja, hogy az adós minél gyorsabban el tudja kezdeni a hitelezőkkel való tárgyalásokat. Ezalatt a hitelező a többi közt nem követelhet kifizetést, nem kezdeményezhet jogi eljárást és a folyamatban levő pereket sem folytathatja. A fizetési moratórium azonban nem minden követelés kifizetése alól mentesít: például a munkabérekre, a tartásdíjra és az életjáradékra nem vonatkozik.
A fizetési haladék alapesetben 120 nap, amit az adós kérelmére a bíróság 240, illetve legfeljebb 365 napra meghosszabbíthat.
A hitelező ezalatt nem indíthat végrehajtást sem, és fel kell függeszteni a folyamatban levő végrehajtási eljárásokat is. Sőt, az adós önkéntesen sem teljesíthet a hitelezőnek. Ha mégis így tenne, akkor a bíróság az adós vállalkozás vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ami a kifizetett összeg 10 százaléka.
A csődeljárás elsőbbséget élvez a felszámolási eljárással szemben, ha a két kérelmet egyidejűleg terjesztették elő, vagy a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést. A felszámolási kérelem elbírálását a csődeljárás elrendeléséig vagy a csődkérelem esetleges elutasításáig a bíróságnak fel kell függesztenie.
A csődegyezség elérése a cél
Ha a felek közötti tárgyalások sikerre vezettek, úgy létrejöhet a csődegyezség. Ennek keretében megállapodnak az adósság rendezésének feltételeiről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, vagy a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről.
A cégek tanulhatnak a válságból, még több kölcsönzött dolgozó lehet
Éppen az a foglalkoztatási forma erősödhet, amelyben a munkavállalók a legkiszolgáltatottabbak.
Továbbá megállapodhatnak a kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, illetve az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról is.
Mi történik, ha az egyezség nem jött létre?
Ebben az esetben a bíróság a csődeljárást megszünteti, és elrendeli a felszámolást. A felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vezetői nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a hitelezői követelések fedezete ne csökkenjen.
Amennyiben a vezető tisztségviselők nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével jártak el, e ténynek akkor van igazán jelentősége, ha emiatt az adós vagyona csökkent, vagy a hitelezők teljes kifizetése meghiúsulhatott. Az érintettek később a jogerősen megállapított felelősség alapján érvényesíthetik kártérítési igényeiket.
Fontos megjegyezni, hogy a cég vezetőjének minősül az a személy is, aki a döntések meghozatalára meghatározó befolyást gyakorolt (lehet az például a többségi tulajdonos vagy a rokoni kapcsolat révén komoly befolyással bíró személy). A vezető mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az elvárható valamennyi intézkedést megtette.
Járványhelyzetben több a felelősség
A veszélyhelyzetben érvényes kormányrendelet átmeneti előírásai viszont a társaság vezetőségére ruháznak bizonyos döntéseket, amelyek egyébként a döntéshozó szerv hatáskörébe tartoznak. Például idetartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználása, de idesorolhatók azok a döntések is, amelyek a fennálló helyzet kezeléséhez szükségesek.
A veszélyhelyzet ideje alatt a "wrongful trading" hatóköre tágabb lehet, mint rendes esetben, ez pedig csökkentheti a felelősség alóli kimentési okokat. A joggyakorlat szerint például nem fogadható el kimentési okként, hogy a vezető tisztségviselő csak névlegesen látta el a tisztséget - emelték ki az ügyvédi iroda szakértői.
Kiemelt fotó: MTI / EPA / Stephanie Lecocq
