Aszteroidakutató űrszondát tervez felbocsátani az Európai Űrügynökség (ESA) a Japán Űrügynökséggel (JAXA) és a NASA-val együttműködve: a tervek szerint 2028-ban induló misszió olyan üstökösre vadászik majd, amely még nem ért közel a Naphoz, amelynek fénye, hője és sugárzása nem módosította így az összetételét. Ez azért fontos, mert így soha nem látott pontossággal lehet majd vizsgálni olyan üstököst, ami tényleg a Naprendszer keletkezéséről mesél, hiszen nem volt még rá befolyással a központi csillagunk.
A baj csak az, hogy mivel ezek az üstökösök még nem közelítették meg a Napot, nagyon nehéz őket időben és messziről kiszűrni - írja az Astronomy.com. Ezért az ESA azt tervezi, hogy az Üstökösbefogó (Comet Interceptor) névre keresztelt űreszközt
felküldi fix Föld körüli pályára, és vár a megfelelő célpontra.
Az üstökösök nagyon fontosak a Naprendszer korai körülményeinek megismerésében, hiszen olyan kőzeteket és vegyületeket tartalmaznak, amelyek teljesen érintetlenek a bolygóképződéstől - és most a szakértők egy olyat is meg akarnak vizsgálni, amelyet még a Nap fénye sem ért, ez is változtat ugyanis az üstökös összetételén. A kutatók úgy gondolják, hogy így még több részletet megtudhatnak majd a Naprendszer keletkezéséről.
Vannak olyan üstökösök, amelyek keletkezésük óta a Naprendszer külső peremére szorultak, és arra várnak, hogy például a Jupiter vagy bármilyen más objektum a Nap felé lökje őket. Aztán vannak olyan űrkavicsok, mint amilyen például az 'Oumuamua, ami nem is a Naprendszerből érkezett. Ezek mindegyike érdekes lehet a NASA számára.
Az Üstökösbefogó a Föld és a Nap között egy fix ponton marad majd, nagyjából 160 ezer kilométerre tőlünk, és arra vár majd, hogy a kutatók egy használható üstököst találjanak, amelyet vizsgálhat. Az űreszköz három részből fog állni: az egyik a kommunikációért felel majd, a másik kettő pedig a kutatásért, hogy több különböző oldalról is megvizsgálhassák az üstököst. Az Üstökösbefogón több kamera is lesz, valamint olyan szenzorok, amelyek fel tudják térképezni a vizsgált objektum összetételét, a körülötte kialakult esetleges porfelhőt és azt is, hogyan reagál a Nap sugárzására és időjárására.
