Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!
1986 áprilisában, az Észak-Ukrajnában található Csernobilban, világrengető esemény történt: minden idők legsúlyosabb atomkatasztrófája következett be, melynek mai napig érezhető a hatása a Föld minden pontján. Az atomerőmű négy reaktora közül az egyik felrobbant - sokáig azt hitték, a felszabadult gőz miatt. Most azonban egy új elmélet cáfol rá az eddigiekre.
Egyik esemény a másikat követte 1986 április 26-nak reggelén. A folyamatot pedig nem lehetett megállítani, a bomba robbant. A szakemberek teszteket végeztek a reaktorban, alacsony energiaszinten, és instabilnak bizonyult. De senki sem rendelt el biztonsági óvintézkedéseket - állítja a Science Alert. Az erőmű kutatói azon dolgoztak, hogy megállapítsák, a felszabaduló energia gőzzé alakítja-e a hűtővizet, illetve fordítva: maga a gőz szabadíthat-e fel energiát. A kísérlet nem vezetett jóra, holott a reaktor önszabályzó rendszere is közbelépett, és növekedő energiaszintet jelzett.
Csak részben ismert okokból, valaki elrendelte az erőmű sürgősségi leállítását. Ezzel azonban még többet ártott az amúgy is sérült rendszernek: a grafitrudak, melyeket ilyenkor biztonsági okokból behelyezni szoktak, még több vizet szállítottak a hűtőkbe, amitől még több gőz keletkezett. Az így felugró nyomás és a megnövekedett hő pedig szétdurrantotta a csöveket, melyek üzemanyagot szállítottak. Ezzel magyarázzák az első robbanást.
A reaktor tetőzete a levegőbe repült, és nagy mennyiségű radioaktív anyag került az atmoszférába. A második robbanás alig pár másodperccel később következett be - ez az az elmélet, melyet máig elfogadhatónak tartottak.
Most azonban Lars-Erik De Geer, fizikus-kutató és csapata rácáfol az eddig elhangzottakra, és azt állítja, már az első robbanás is nukleáris eredetű volt. Amennyiben a svéd kutatócsoportnak igaza van, a felfedezéseik minden eddig ismert adatot felülírnának, és az elv, mely szerint kizárt egy ilyen jellegű atomrobbanás egy erőműben, soha többé nem állná meg a helyét.
Ha a Stockholmi Egyetem kutatóinak igaza van, a nukleáris szennyezés mélyebbre hatolt volna az atmoszférában. De miből is gondolják, hogy valós, amit állítanak? Egyrészt abból, hogy a robbanás során megolvadt egy két méter vastagságú acéllemez, közvetlenül a reaktor magja alatt. Másrészt pedig, egy halász-szemtanú állítása szerint, a katasztrófa pillanatában kék fény áradt a reaktorból, ami ugyancsak atomrobbanásra utal.
Az elméletük egybevág a korábban felmerült, ám később elvetett feltevésekkel, melyek szerint a grafit reakcióba lépett a maggal, és ez vezetett az első robbanáshoz.
Bár egyre több kutatás kapcsolódik a témához, és ahogy telnek az évek, egyre több logikus magyarázat üti fel a fejét a csernobili katasztrófa körül, talán sosem tudjuk meg, mi is történt valójában, mint ahogyan arra sem lesz pontos rálátásunk, konkrétan mely hibák sorozata vezetett el az emberiség történelmének legsúlyosabb atomrobbanásához.
