A júniusban elindított kamatemelési ciklus második állomásához érkezett a magyar jegybank kedden: az alapkamat szintjét 30 bázisponttal 1,2 százalékra növelte. Emellett az egynapos betéti és hitelkamatot is ugyanilyen mértékben 0,25, illetve 2,15 százalékra emelte. Hajósi Péter szerint ezzel a jegybank jelezte, hogy az inflációs kockázatok miatt határozott lépésekkel addig folytatódnak a kamatemelések, ameddig az infláció kordában tartása miatt azokra szükség van.
Fókuszban a kockázatok és a várakozások
A keddi jegybanki döntésekből és a kommentárból látszik, hogy a jegybank erőteljes üzenetet küldött a piacoknak. A befektetők 15 és 30 bázispont közötti emeléssel számoltak, a magyar jegybankárok pedig az utóbbiról, vagyis a szigorúbb forgatókönyvről döntöttek. Az MNB proaktívan és határozott lépésekkel igyekszik megakadályozni, hogy az inflációs várakozások tartósan beépüljenek az árakba - kommentált a szakember.
Fontos, hogy a jegybank továbbra is átmenetinek tartja az infláció megugrását, 2022 közepére már a 3 százalékos szint közelébe ereszkedhet az MNB szerint.
Rövid táv és befektetési időtáv - nem mindegy
A kamatemelés erőt adott a forintnak, amely az utóbbi napokban az uniós források körüli bizonytalanság, valamint a nemzetközi járványhelyzet, a negyedik hullámtól való félelem miatt gyengült. A kamatdöntés viszont 360 forint alá lökte az euró árfolyamát, ami 0,5 százalékos forinterősödést jelentett. Hajósi Péter szerint az újabb kamatemelésekre való utalás miatt a forint rövid távon erősödhet, ám befektetési időtávon - azaz minimum 1 éves távlatban - a forint inkább gyengülő pályára kerülhet.
Összességében, az MNB az inflációs kockázatokra kamatemelésekkel válaszol, amelyek közvetve erősítik a forintot. A szakember szerint ez lehetőséget ad arra, hogy a viszonylag alacsony devizaárfolyamok mellett a befektetésben gondolkodók megfontolják a devizaalapú befektetéseket hosszabb időtávon.
