A kultúráért és innovációért felelős miniszter, Csák János pénteken az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján tartott beszédében igazán magvas gondolatokat osztott meg. Eszerint
a kultúrának és a tudásnak valójában akkor van értéke, ha a közösséget szolgálja. A kultúra és a tudás átadására szolgáló intézmények, iskolák, egyetemek, egyházak nélkül széthullana a közösségünk
- mondta.
Csák arról is beszélt, hogy a kormány azért, hogy segítse a tudás megszerzését,
a modellváltás után újabb lépést tesz az egyetemi autonómia megerősítésére. Ezért is újították meg a felvételi eljárást
- tette hozzá.
A miniszter szerint a változtatások célja, hogy növeljék az egyetemi autonómiát, nagyobb szabadságot adjanak az egyetemi hallgatók kiválasztásában, illetve a képzések megformálásában.
Csák emlékeztetett: az Állatorvostudományi Egyetem - aminek túlméretezett bővítését előbb kiemelt beruházássá változtatták, majd az utolsó akadályt jelentő idős fát egy külön kormányrendelettel tették kivághatóvá - gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem orvosi karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, huszonöt évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Lyon és Bécs után a világ harmadik állatorvosképző intézményeként pedig Pesten is elindult az állatorvosi oktatás.
A politikus ezután újra a kultúrára terelte a szót, hiszen kijelentette, hogy
a nagy örökség egyúttal kötelesség. […] Kötelezettség, hogy az ember tovább építse. Kultúrában születni nemcsak annyit jelent, hogy élvezzük a kiváltságokat, amiket az ősök alkotása teremtett, hanem annyit is, hogy előkészítjük az utódok kultúráját,
majd a magyarok elődjeiktől kapott örökségére mutatott rá, hiszen Szent István iskolákat alapított, Nagy Lajosnak köszönhető az első egyetem, a magyar oktatási rendszert pedig olyan államférfiak alakították, mint Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Bethlen Gábor, és Klebelsberg Kunó.
Nemcsak a saját koruk rendezésén törték a fejüket, hanem azon is, hogy mi ma itt lehessünk
- tette hozzá, majd megjegyezte: az elődök elvárnák az egykor megszerzett tudás megőrzését és fejlesztését, átadását az utódoknak, hogy 100 év múlva ők is magyarul élhessenek és alkothassanak.
A magyar kormány Csák szerint tisztában van ezzel a felelősséggel, amit az is jelez, hogy
idén a GDP két százalékát fordítják a magyar felsőoktatás működésére, valamint infrastruktúrájának fejlesztésére - többet, mint eddig bármikor.
Hangsúlyozta: a kormányzat finanszírozással, ingatlanfejlesztéssel, illetve szabályozással is sokat tehet, ám az eredmény a tanárok, kutatók, mesterek hozzáértésén és odaadásán, valamint a hallgatók tehetségén és szorgalmán múlik, így az is, hogy az ország merre tart.
