Sokan nem tudják, hogy új hulladékgazdálkodási rendszer indul július elsejétől Magyarországon, a Mol pedig igencsak jól járhat, miután 35 évre megkapta a hazai hulladékkezelés nagy részét.
Durva díjemelést jelentett be a kormány, miután koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét. Júliustól a gyártóknak fizetniük kell a termékeik jövőbeli hulladékkezeléséért, ezt a többletköltséget pedig minden bizonnyal beépítik majd az áraikba – vagyis a lakosság is megérzi majd.
Innentől az olajipari cég leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. koordinálja a lakossági szemétszállítást és szinte az összes iparihulladék-feldolgozást, -kezelést. A kormány pénteken rendeletben határozta meg az új hulladékkezelési díjakat, melyeket a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján ezt be fogják építeni a termékeik árába – írja a Szabad Európa.
A cégek eddig termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében. Az új szabályozással számukra elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a gyártók fizetnek a termékeik jövőbeli hulladékkezeléséért, például azok újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért. Mindez érinti a csomagolóanyagokat, az irodai és reklámhordozó papírokat, a sütőolajat és -zsírt, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, az elektromos és elektronikus berendezéseket, a gépjárműveket, a gumiabroncsokat, az elemeket és akkumulátorokat, bizonyos textiltermékeket, továbbá a fából készült bútorokat.
A pénteki rendeletre reagálva a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) közleményt adott ki, melyben arra figyelmeztettek, hogy jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása. A közleményben elsősorban a csomagolóanyagok után fizetett díjemelés hatásait elemezték. Mint írták,
Az új rendszer brutális drágulást hoz az EPR-díjtételek terén: például eddig egy kilogramm műanyag csomagolásért 57 forintot kellett fizetni, míg júliustól már 219 forintot, ami 384 százalékos emelést jelent. A fémcsomagolás díja 984 százalékkal, az üvegé 405 százalékkal, a számítógép-monitoroké és -képernyőké pedig 635 százalékkal emelkedik. Az irodai papír után fizetett díj 674 százalékkal nő. Nehezen elképzelhető, hogy ezekért a termékekért nem fognak többet kérni a jövőben.
A korábbi termékdíjjal ellentétben az EPR-t nem az államnak kell fizetni, hanem közvetlenül a MOHU-nak. Termékdíjból évente átlagosan 85 milliárd forint folyt be az adóhivatalhoz, ebből mintegy 15 milliárdot a hulladékkezelés finanszírozására fordítottak, a többi az államkasszában maradt.
Egyébként a kormány egy uniós rendeletre hivatkozva vezette be a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Az EU öt anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR-rendszer alkalmazását, a magyar kormány pedig összesen 11 anyagáramra vezette be azt.
