A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából.
A kiemelt üdülőövezetek közül a legnagyobb, több mint 30 százalék feletti mértékben a Tisza-tónál emelkedtek a négyzetméterárak 2021-ben, ugyanakkor itt még mindig jóval alacsonyabbak, mint a Balatonnál. Számottevő, 20 százalék körüli volt az emelkedés a Mátra-Bükk üdülőövezetben. A legkevésbé Sopron-Kőszeghegyalján és Budapest körzetben nőtt a négyzetméterenkénti ár, 7, illetve 8,6 százalékkal.
A legdrágább továbbra is Budapest, itt 700 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Ezt követi a Balaton vidéke, ahol átlagosan hozzávetőleg 570 ezer forintot kellett fizetni egy üdülő vagy lakóingatlan négyzetméteréért 2021-ben. A harmadik a Dunakanyar, a negyedik pedig Sopron-Kőszeghegyalja, mindkét helyszínen négyzetméterenként 420 ezer forint körül volt az átlagár.
A lakások és üdülők négyzetméterenkénti ára továbbra is a Tisza-tónál a legalacsonyabb a kiugró drágulás ellenére is, 140 ezer forintos átlagos négyzetméterárak a jellemzőek.
A Balatonnál tavaly Zamárdi volt a legdrágább, csaknem egymillió forintos átlagos négyzetméterárral, de a kevés tranzakció miatt az ingatlanok összetétele erősen befolyásolhatta az árak alakulását, valószínűleg jó minőségű, újszerű, illetve parthoz közeli ingatlanok cserélhettek nagyobb arányban gazdát. A második legdrágább településnek négyzetméterenként 850 ezer forinttal Balatonlelle bizonyult, amelyet Balatonföldvár, Siófok, Fonyód és Balatonfüred követett 802 ezer, 752 ezer, 741 ezer, illetve 675 ezer forintos négyzetméterárral.
Keszthely 389 ezer forintos átlagos négyzetméterárral tavaly a legolcsóbb volt a Balaton melletti települések közül. Már megelőzte a Velencei-tó partján fekvő Gárdony, ahol 480 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A Tisza-tónál, Tiszafüreden 200 ezer forintot kellett fizetni egy lakóingatlan vagy üdülő négyzetméteréért.
Az éves árváltozások mellett az elemzők tízéves időtávon is vizsgálták az üdülőkért és lakóingatlanokért átlagosan fizetendő árak alakulását a kiemelt üdülőkörzetekben. Eszerint a legnagyobb, 176 százalékos drágulás a budapesti övezetet jellemezte, majd 156 százalékos emelkedéssel Sopron-Kőszeghegyalja, utána pedig a Velencei-tó és a Vértes alkotta övezet következett a sorban 149 százalékkal. Az egyre nagyobb agglomerációs szerepének köszönhetően a Velencei-tó-Vértes kiemelt üdülőkörzet még a Balatonhoz képest is relatíve felértékelődött az elmúlt tíz évben. A Balatonnál 134 százalékos árnövekedést mértek 2011 és 2021 között az üdülők és a lakóingatlanok fajlagos árában. A legkisebb, 65 százalékos emelkedés a Tisza-tónál volt tapasztalható.
