Gyorsan olvad Alaszka egyik gleccsere, amely évszázadok óta tart egy hegyoldalt. A szakértők szerint a területnél folyamatos, lassú földcsuszamlás figyelhető meg, de elképzelhető, hogy idővel egy valódi földcsuszamlás is kialakul. Egy friss tanulmány alapján 2010 és 2017 óta a lejtő 120 métert mozdult el - írja a Phys.org. Ez az első alkalom, amikor precízen felmérték, hogy miként zuhan a dél-alaszkai Vilmos herceg-öbölnél található hegyoldal a Barry-gleccser zsugorodása miatt.
Több kutató is úgy gondolja, hogy egy hirtelen földcsuszamlással elképesztő erejű szökőár alakulhat ki a térségben. Chunli Dai, az Ohiói Állami Egyetem munkatársa és kollégái még az esemény előtt fel akarják mérni a talaj mozgását. A csapat adatai alapján 2006 óta a Barry-gleccser példátlanul gyorsan olvad, évente mintegy 40 métert veszít vastagságából.
Példátlan cunami alakulhat ki egy gleccser olvadása miatt
Olyan megacunami jöhet létre Alaszkánál, melyhez hasonlót még nem láttunk.
Nem ritka, hogy a gleccserek olvadása miatt földcsuszamlások jelentkezzenek, ahogy az sem, hogy a folyamat hatására cunamik alakuljanak ki. Szerencsére ezek a legtöbbször a lakott területektől távol történnek, 2017-ben ugyanakkor egy ilyen szökőárban halt meg négy ember Grönlandon.
A szakértők szerint a globális felmelegedés hatására egyre több hasonló jelenség alakulhat ki.
Daiék szerint amennyiben a Vilmos herceg-öbölben egyszerre szakadna le a földtömeg, akkora cunami jönne létre, amely már a lakott területeket is érintené, de halászokat és turistákat is veszélyeztetne. A modellek alapján a közeli Whittier városát 10 méteres hullámok is elérhetnék, a szökőár ráadásul a tengerben húzódó száloptikai vonalakat is károsíthatná. Az esemény hatására egy 1989-as olajkatasztrófa elraktározódott szennyeződései is felszabadulhatnának.
Dai és kollégái úgy vélik, hogy ha egyszer megtörténik a hirtelen földcsuszamlás, az beláthatatlan következményekkel járhat.
Kiemelt kép: Paul Souders / Getty Images
