A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) aktuális szégyenlistáján a celeb Kozsó (Kocsor Zsolt), a politikus Zuschlag János, a plasztikai sebész Seffer István, a fegyházbüntetését töltő volt nagyvállalkozó Portik Tamás és a karcagi álbróker Dobrai Sándorné (ismertebb nevén Bróker Marcsika) ugyanúgy a hosszú ideje tartozó adósok között szerepel, akárcsak az első negyedévben.
Az összesítés szerint egyébként 2013 magánszemély 707 egyéni vállalkozó és 32 lakcím nélküli személy tartozott június 30-án már 180 napnál régebben és 10 millió forintnál többel a NAV-nak. 1551 cégnek volt legalább hat hónapja százmillió forint feletti NAV-tartozása félévkor, közülük mindössze 356 működött még, vagy volt csődeljárás alatt. Nem kecsegtet nagy bevételekkel, hogy a többség, az adós vállalkozások közül mintegy 1200 kényszertörlés, felszámolás, vagy végelszámolás alatt állt.
A jelentősebb összegű adótartozók listáján 81-en szerepeltek, a náluk megállapított adóhiány kis híján 10,8 milliárd forint volt, a bírságokkal együtt összesen 23,3 milliárd forinttal lógtak az adóhatóságnak. A listavezető - amint azt az Index megírta - egy sümegi magánszemély, 2,5 milliárddal sáros, ebből 831 millió forint az adótartozása, amihez még jött majdnem 1,7 milliárd forint bírság. Az öt legnagyobb tartozó közül amúgy három magánszemély volt.
A NAV most közölte a múlt évről szóló összesítését, amiből még durvább kép bontakozik ki.
1200 milliárd forint felett van a tartozás
Sokan és óriási összeggel tartoznak az adóhivatalnak - derül ki a NAV tavalyi összegzéséből. Bár sikeresebb volt az adóhatóság a hátralékbehajtásban, mint az előző évben, de így is
több mint 1 millió 280 ezer adózó (magánszemély és vállalkozó) tartozott tavaly év végén, összesen 1216 milliárd forinttal.
Ez átlagban majdnem egymillió forintos tartozást jelent, de persze az átlag mögött nagy a szórás. A tartozók zöme nem működő vállalkozás, és ebben nem volt változás, viszont náluk csökkent leginkább a hátralékos ügyek száma, és a tartozások összege is. A hátralékos magánszemélyek száma is jelentősen csökkent, bár összegszerűen nem látványos az eredmény, a nagy összegű tartozások és a kevésbé hatékony beszedés miatt. Az adóhatóság és a bankok közötti információcsere (a bankszámlaadatokról) azonban nagy segítség volt.
Az adóhatóság tavaly összesen 261,6 milliárd forintot hajtott be, ebből 253,8 milliárd forint volt a NAV-tartozás, 7,8 milliárd forint pedig a megkereső szervek kérésére beszedett egyéb köztartozás.
Változás volt tavaly, hogy a külsős szervek már csak elektronikusan küldhették be a NAV-hoz behajtási igényüket (e-AMBK), ami kezdetben okozott némi megtorpanást, de év vége felé már növekedett az ügyszám. 228 ezer eljárás indult 170 féle jogcímen, és a legtöbb új ügy diákhitel-tartozást, a földhivatali díjakat, valamint megelőlegezett gyermektartásdíjat érintő követelés volt. A behajtott összeg csaknem ötven százaléka öt jogcímre folyt be:
- diákhitel tartozásokra (1 095 millió forint),
- hulladékgazdálkodási díjtartozásokra (1 429 millió forint),
- visszavont közösségi támogatásra (411 millió forint),
- agrárkamarai tagdíjra (335 millió forint) és
- a központi költségvetést megillető felszámolói díjakra (521 millió forint) folyt be.
Egyszerűbb, ha önként fizet az adózó
A NAV már egy ideje próbálja elérni, hogy az adósok önként teljesítsenek. Ennek ösztönzésére a végrehajtás megindítása előtt fizetési felszólításokat (értesítések) küldenek ki. 2017-ben a kisebb összegűnek számító egymillió forint alatti tartozásoknál alkalmazták ezt a módszert, amely tapasztalatuk szerint elősegíti a tartozások önkéntes rendezését.
A hatékonyság javult: tavalyelőtt a fizetési felszólítással érintett adó és járulék szűk 8 százalékát fizették ki az adósok, tavaly viszont a tartozás 17,4 százaléka folyt be ilyen úton. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb (816 ezer helyett 672 ezer darab) végrehajtást kellett indítani, és kevesebb inkasszót kellett kiadni.
Az inkasszók amúgy nem túl hatékonyak, alig több mint 5 százalékban voltak sikeresek. A hivatal tavaly 544 ezer inkasszót bocsátott ki 2 136 milliárd forintot meghaladó összegben, és ebből 112 milliárd forint folyt be.
Jövedelem-letiltásból 83,5 ezer darabot indítottak, összesen 81,5 milliárd forint értékben, és ebből 7,6 milliárd forint jött be. A NAV 116 ezer helyszíni eljárásából 14 ezer foglalást könyvelt el sikeresnek.
Nem annyira szép, mint első ránézésre látszik
A csúcson a 2600 milliárd forintot is megközelítette az összes adótartozás, és amint a NAV évkönyveinek adataiból látszik, évekig nemigen apadt a hátralék, mígnem megjött a fordulat:
Tavaly év végén már alig több mint 1200 milliárd forint hátralékot tartottak nyilván. De mitől ez a látványos javulás, miközben a behajtott összegek nem emelkedtek érzékelhetően, évi 258-408 milliárd forint között alakultak?
Magyarázatként egy technikai lépés "hatékonyságát" több évkönyvben is ecsetelik:
a kedvező hátralékkezelési eredményekhez a folyamatos behajthatóság-vizsgálat, a behajthatatlanná nyilvánítás tervszerű alkalmazása jelentősen hozzájárult.
A nagy javulásra a 2016-os parlamenti beszámoló derít fényt:
a behajthatatlanná nyilvánított követelések nincsenek benne a teljes év végi hátralékállományban, és elévülés után törlik is a behajthatatlan követeléseket.
Az utolsó fellelhető adat szerint 2016-ban például 972 milliárd volt a behajthatatlanná nyilvánított hátralék a 1648 milliárd még beszedésre esélyes tartozáson felül.
Az elérhető adatok alapján:
- 2011 és 2016 között 632 milliárd forinttal nőtt, kis híján megtriplázódott a behajthatatlanná nyilvánított követelésösszeg, és
- 2011 óta 346 milliárd forint tartozást töröltek elévülés (és behajthatatlanság) miatt.
