Majd két hete nem válaszol a Bp2017 Kft. arra a kérdésünkre, miért állította magáról üzleti beszámolójában, hogy könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozás, de arra sem felelt, hogyan fordulhatott elő, hogy féléves késéssel adta le a mérlegét.
A számviteli törvény alapján nehezen érthető, miből következtet arra a Bp2017 Kft., hogy nem kell könyvvizsgálatot kérnie.
A jogszabály úgy szól: nem kötelező a könyvvizsgálat, ha egyszerre teljesül az a két feltétel, hogy az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot és a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Csakhogy a Bp2017 Kft. beszámolói szerint 2015-ben 487 millió forint, 2016-ban pedig 432 millió forint volt.
A korábbi időszakban a Bp2017 Kft. nem is gondolta, hogy ne kellene könyvvizsgálót fogadnia, az Ernst & Young végezte a feladatot. Érdeklődtünk a tanácsadó cégnél, hogy volt-e megbízása a 2017-es üzleti év könyvvizsgálatára, ha igen, elvégezte-e a munkát, és miért nincs nyoma ennek a Budapest 2017 beszámolójában. Azt is megpróbáltuk megtudni, meddig szólt az EY szerződése az állami céggel, ám a kérdéssora ez a válasz érkezett:
Az EY szigorú szakmai sztenderdjeinek megfelelően az ügyfélportfólióját érintő kérdésekben nem nyilatkozik, és nem hozhat nyilvánosságra ilyen jellegű információt az üzleti titkok védelme érdekében.
A Bp2017 Kft. nem csupán a könyvvizsgáló hiányáról és beszámolójának féléves csúszásáról hallgat, hanem arra sem ad magyarázatot, mi indokolta, hogy a beszámolók alapján egyik évről a másikra két medencét, 1,6 milliárd forint értékben átsoroltak a tárgyi eszközök közül a készletek közé.
Kerestük az ügyben az Állami Számvevőszéket, amelytől azt kérdeztük, vizsgálta-e az okát a Bp2017 Kft. késedelmes beszámolójának, illetve azt, miért állítja magáról a cég, hogy könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozás, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. Az ÁSZ egyébként korábban vizsgálta az állami cég gazdálkodását, és egyebek mellett megállapította, hogy a Bp2017 Kft. 2016-ban nem tette közzé a közérdekű az adatokat, így nem biztosította az átláthatóságot.
Ezt alátámasztja az is, hogy a 24.hu 2017 márciusa óta pórbálja megtudni, Hosszú Katinka klubja, az Iron Aquatics mennyiért használta a Duna Arénát, ám a Bp2017 Kft. következetesen megtagadta az adatok kiadását. Noha már a másodfokú bíróság is igazat adott lapunknak az ügyben.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI
