Először klónoztak egereket fagyasztva szárított bőrsejtekből - írja az MTI a The Guardianre hivatkozva. Az áttörés lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben állatok bőrsejtjeit "biztosítási kötvényként" tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők, amelyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát.
Sok kihalófélben lévő állatot sújt a beltenyészet, ami növeli a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel, többek között a betegségekkel szemben is. Bár a kutatók használtak már lefagyasztott sejteket klónok létrehozására természetvédelmi projektekben, a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos. Áramszünet esetén a folyékony nitrogént nem töltik fel rendszeresen, a sejtek megolvadnak és használhatatlanok lesznek. Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, az ehhez szükséges mintát azonban nem minden állatból lehet kinyerni.
Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetem munkatársa szerint a fejlődő országok ezzel a technológiával képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai anyagokat. A technológia felhasználható nőstények létrehozására olyan veszélyeztetett fajok esetében, ahol csak hímek maradtak életben.
A legutóbbi kísérlet során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, és akár nyolc hónapig is tárolták őket, mielőtt megpróbáltak volna klónokat létrehozni belőlük.
A fagyasztva szárítás megölte a sejteket, de még így is elő tudnak állítani korai stádiumú klónozott embriókat, ha az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültették, amelyeknek sejtmagját eltávolították. Ezekből a korai stádiumú embriókból, melyeket blasztocitának neveznek, őssejtkészleteket hoztak létre, ezeket újabb klónozásra használták fel.
Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat teremtettek, amelyeket már kihordhattak nőstények.
Az első klónozott egeret, amelyet egy népszerű japán mangasorozat nyomán Doraminak neveztek el, 74 további követte. Kilenc nőstény és három hím klónt párosítottak normális, vagyis nem klónozott egerekkel, hogy ellenőrizzék a termékenységüket. Az összes nőstény vemhes lett.
Az eredmények ellenére az eljárás nem hatékony. A fagyasztva szárítás károsította a bőrsejtek DNS-ét, és az egészséges nőstény és hím egérkölykök létrehozásának sikeraránya mindössze 0,2-5,4 százalék volt.
