Egy új tanulmányban a szakértők a virágos növények egy olyan csoportját vizsgálják, amelynek több mint ezer faja ismert világszerte - írja a Scimex. A kutatók arra jutottak, hogy a csoport a véltnél nagyjából 150 millió évvel korábban fejlődött ki.
A szakértők hasonló technikát alkalmaztak, mint amilyen a Jurassic Parkban látható.
A csapat egy olyan virág nedvét elemezte, amely egy ősi borostyánban konzerválódott.
Ily módon meg tudták állapítani, hogy a bengefélék már a triász idején, a dinoszauruszokkal egy időben is léteztek.
A kutatók egy mianmari kövületet vizsgáltak, az eredményeket pedig élő rokonok adataival vetették össze. Megállapították, hogy a család mintegy 260 millió éve fejlődhetett ki.
Byron Lamont, a Curtin Egyetem munkatársa szerint a család egyik, a Phylica nembe tartozó fajának DNS-ét elemezzék, hogy beállítsák a molekuláris órát a csoport többi tagja számára. "A virágos növények alkotják egész létezésünk alapját, oxigént, élelmet, fát, gyógyszert, élőhelyet biztosítanak az állatoknak, illetve a parkoknak és kerteknek, amelyekben élünk. Éppen ezért nagyon érdekes tudni, hogy mióta vannak a Földön, és milyen körülmények között jöttek létre" - tette hozzá.
Korábban úgy vélték, hogy a Phylica első tagjai 20, a bengefélék pedig 100 millió éve jelentek meg. Lamont úgy gondolja, az új datálás azt jelenti, hogy a virágos növények a véltnél sokkal korábbiak. A bengefélék egyébként nem tartoznak a tágabb csoport legősibb tagjai közé, Lamont szerint ezért a virágos növények sokkal előbb, 300 millió éve, a dinoszauruszok megjelenése előtt 50 millió évvel fejlődhettek ki.
A borostyánban jelen lévő szén további részletekre utal, a szakértők úgy vélik, hogy a család rendszeres tüzeknek kitett vegetációban jöhetett létre. "A Phylica nemben szinte minden élő faj kemény magvakkal bír, amelyek stimulálásához tűz szükséges" - mondta Lamont.
