A szakszervezetek 15 százalékos béremelést szeretnének elérni a BKV-nál, ezt már tavaly ősszel közölték, de a cégvezetés eddig nem tette meg saját ajánlatát. Úgy tűnik, az új fővárosi vezetés magába a bértárgyalásba nem folyna bele, ami elvileg segíthet elérni, amit a szakszervezetek szeretnének.
15 százalékos emelés kell
Novemberben semmire nem jutottak a felek a BKV-s bértárgyalásokon, és ez az év végéig sem változott.
A BKV-s bértárgyaláson "Nesze semmi, fogd meg jól!" a céges ajánlat
A szakszervezet kitart a 15 százalékos követelés mellett.
December 30-án az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke Naszályi Gábor közleményt adott ki, amelyben kitért arra is, hogy a BKV-nál példátlan módon még nem volt érdemi bértárgyalás. A BKV erre másnap úgy reagált, hogy folynak a bértárgyalások és méltányos lesz az emelés, de semmi konkrétumot nem mondtak. Megkérdeztük a szakszervezetet, történt-e azóta előrelépés.
A szakszervezet már ősszel jelezte a BKV-nak, hogy 2020-ra 15 százalékos béremelést szeretnének, de a munkáltató azóta sem válaszolt semmit erre a kérésükre - tudtuk meg Naszályi Gábortól. Hozzátette, az korábban is előfordult, hogy még nem volt decemberben megállapodás - például tavaly is csak április 3-án jött létre, és januárig visszamenőleg fizették ki a béremelést. De hogy egyáltalán ne lett volna érdemi bértárgyalás az év végéig, olyan még nem volt - ismételte meg.
Legkésőbb január végéig szeretne a szakszervezet megállapodni
A szakszervezet egyébként azt tartaná optimálisnak, ha már decemberben megszületne a megállapodás, hogy a dolgozók már januárban tudhassák, mennyiért dolgoznak. Azt semmiképpen nem tartják elfogadhatónak, ha még ajánlata sincs decemberben a munkáltatónak. Ha most január végéig meg tudnának egyezni, azzal kibékülnének, mert akkor már a januári bért is az emelt összegben lehetne kifizetni. Ez február 8-án esedékes. Hogy lesz-e a januári megállapodásból, a 15 százalékból valami, azt még nem tudni.
Tavaly végül 8 százalékos lett az emelés, hiába kért az EKSZ már akkor is 15 százalékot. Előzmény, hogy az állami cégekre volt egy ajánlás, a 2017-18-19-es béremelésre, 13, 12, illetve 5 százalék, de a BKV azt mondta 2017-ben, hogy nem állapodik meg három évre előre. Tavaly a szakszervezetek már sztrájkkészültséget hirdettek, amikor a BKV végre márciusban közölte ajánlatát: 5 százalékos béremelést javasoltak - ebből lett végül a 8 százalék, de a megállapodást az EKSZ nem is írta alá, mert 15 százalékot tartottak volna indokoltnak.
Tavaly a többi szakszervezet "két számjegyű" emelést várt, és Naszályi Gábor szerint az egyeztetéseken nyilvánvaló volt, hogy a munkáltató is érezte, legalább ennyire szükség lenne. Akkoriban Naszályi Gábor utalt arra, hogy Tarlós István köthette meg a BKV kezét a béremelés ügyében, az akkori "főpolgármesteren keresztül pedig maga Orbán Viktor szólhatott bele a BKV-bérek kérdésébe". Úgy tűnik, az idén minden másképp lehet.
Változhat a forgatókönyv
Az RTL Híradó rögzítette a BKV január 2-i nyilatkozatát, mely szerint a cég vezetése és a főváros vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szükséges forrásokat biztosítani lehet. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya viszont azt válaszolta a híradó megkeresésére, hogy a főváros vezetése várja a szakszervezetekkel folytatott tárgyalás eredményét. Úgy tűnik tehát, hogy az új városvezetés nem akar diktálni, elvárja, hogy a cégvezetés játssza le a meccset, jusson konszenzusra a szakszervezetekkel a béremelésről. Ez az új felállás elvileg mozgásteret biztosíthat a szakszervezeteknek.
A szakszervezetek már régen elmondták, hogy 15 százalékos emelést szeretnének, meg is indokolták, miért tartanak ennyit szükségesnek - a BKV vezetése, vezérigazgatója, Bolla Tibor tehát tisztában van vele, mit kívánnak a munkavállalók. A dolgozói érdekképviseletek azt szeretnék, ha a vezérigazgató mihamarabb közölné, mit ajánl ehhez képest a cég, hogy elkezdhessék az érdemi tárgyalásokat.
Rendes bérrel jobban meg tudnák tartani az embereket
A vállalat állítása szerint a BKV-nál a karbantartásnál van jelentős létszámhiány, valamint a járművezetőknél, és a kvalifikáltabb mérnöki, technológusi pozíciókban. A szakszervezeti vezető szerint a pénz a probléma mindenhol, ahol emberhiány van. Magyarországon munkaerőhiány van, nehéz becsábítani új embereket. Nagyobb energiákat kellene fektetni abba, hogy akik már betanultak, azokat meg tudja tartani a cég. Rendes fizetéssel.
Rendkívüli igénybevételt jelent a budapesti tömegközlekedésben annyi munkaórát letölteni, amennyit a sofőröknek teljesíteniük kell, hétvégén, ünnepnap is dolgozni kell, hajnalban és késő este is. Ha nem fizetik meg rendesen a dolgozókat, akkor el fognak menni olyan helyre, ahol kevesebb stressz éri őket, akár kevesebb pénzért is.
Az utóbbi három évben jelentős forrásokat fordítottak az új sofőrök kiképzésére - a gond az, hogy ha bizonytalanságban tartják az embereket, akkor előbb-utóbb el fognak menni. Nem kevés pénzről van szó - tavalyelőtt úgy nyilatkozott a humánerőforrás-vezető, hogy 1,5-2 millió forintba kerül egy új sofőr kiképzése. Akkor 9,5 hónap alatt 530 embert képeztek ki. Ez egymilliárd forint. A szakszervezet szerint ha jobban megfizetnék a dolgozókat, kisebb lenne a fluktuáció és kevesebbet kellene kiadni arra, hogy folyamatosan pótolják a távozó dolgozókat.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor
