Szakemberek szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki, és a mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásuk egyelőre ismeretlen, írja az MTI. Többek között ezért is fogadta el az Európai Parlament a határozatot, mely Európa műanyag kibocsájtásának csökkentését tűzte ki célul.
A határozat két csoportba osztja az egyszer használatos műanyagokat: könnyen és olcsón helyettesíthetők, valamint jelenleg nem helyettesíthetők.
Könnyen és olcsón helyettesíthetőnek számít a fülpiszkálók, az evőeszköz, a tányér, a szívószál, az italkeverő és a lufi pálcika.
Ezeket 2021-től tilos lenne műanyagból készíteni, csak fenntartható anyagból lehetnének.
Félig-meddig ide tartoznak az "oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült" csomagolások is pl. zacskók, étel-és italhordók, de ezeket nem kell helyettesíteni, hiszen ezek nem annyira károsak a környezetre.
Jelenleg nem helyettesíthetőnek minősülnek a szendvicsek, gyümölcsök, zöldségek és sütemények csomagolására használt dobozok. Ezeknek kibocsájtását 2025-ig 25 százalékkal csökkentenie kell a tagországoknak. Ide sorolhatóak a PET palackok is, melyeket külön kell gyűjteni és 90 százalékát újra kell hasznosítani szintén 2025-re.
Az EP határozata nem állt meg a műanyagoknál. Kitért a második legnagyobb szennyezés forrásra, a cigaretta csikkekre.
Egy csikk 500-1000 liter vizet képes megszennyezni, ennek ellenére az emberek nagy többsége mégis eldobja ezt az egyszer használatos műanyagot.
2025-ig a felére, 2030-ig pedig 80 százalékkal kell csökkenteni a cigiből származó szemetet, melynek minden költségét (begyűjtés, elszállítás, kezelés) a dohányiparnak kell állnia.
Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő szerint "a döntések nem rugaszkodhatnak el a valóságtól, máskülönben minden határozat csak politikai vágypropaganda marad", azaz reális célokat tűzött ki az EP. Hölvényi úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz-KDNP sok ponton egyetértett a javaslatokkal, de a szavazásnál mégis tartózkodtak. Ennek az lehet az oka, hogy
az uniós előírásoknak megfelelően Magyarországon is kötelező lett a szelektív hulladékgyűjtés, azonban a kialakított rendszer nem lenne megfelelő az új határozat teljesítéséhez, ezért az eszközök nagy része feleslegessé válna, nem tudnánk tartani a tervezetet, ezért akár 140 milliárd forint uniós támogatást is vissza kéne fizetnünk.
"A következő hetekben induló intézményközi tárgyalásokon újra lehetőség lesz a reális magyar álláspont hangsúlyozására" - mondta Hölvényi.
A határozatból csak azután lesz jogszabály, hogy az egyes országok megtárgyalták álláspontjukat, és az intézményközi egyeztetéseken megegyeznek.
