A napokban több aggasztó hír is érkezett Észak-Koreából. Kedden a kommunista diktatúra felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát, amelyet 2018-ban Dél-Koreával együtt azért létesítettek, hogy elősegítsék a párbeszédet és az együttműködést a két ország között. Januárban a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették az iroda tevékenységét, aztán pár hónap csend következett, mígnem Észak-Korea június elején "ellenségnek" kiáltotta ki Dél-Koreát, sőt Kim Jodzsong odáig ment, hogy katonai akcióval fenyegette meg a délieket.
A konfliktus oka az észak-koreai vezető húga szerint az, hogy Dél-Korea nem tesz semmit a Kim Dzsongun diktatúrája ellen tiltakozó aktivisták szórólapkampánya ellen. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, és ezekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet.
Csütörtökön a Yonhap hírügynökség jelentése szerint odáig fokozódott a helyzet, hogy Észak-Korea katonákat vezényelt néhány, korábban kiürített őrhelyre a két Koreát elválasztó, 1953-ban létrehozott demilitarizált övezetben, olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy mintegy száz észak-koreai katona jelent meg a korábban a két Korea által közösen használt keszongi ipari parkban, illetve hogy újrakezdik a rendszeres hadgyakorlatokat a határ közelében.
Az elmúlt hónapokban Phenjan szinten minden együttműködést megszakított Szöullal, egy magas rangú észak-koreai tisztviselő pedig kijelentette, kormányának nem áll szándékában tárgyalóasztalhoz ülni. Mindezek az események szöges ellentétben állnak azzal, ahogy két évvel ezelőtt a két Korea közeledni látszott egymáshoz. És ami igazán érdekes: mindkét folyamat középpontjában Kim Jodzsongot találjuk.
Illedelmes és tapintatos
Kim Dzsongun húgával - akiről hivatalosan sosem mondták ki, hogy az észak-koreai vezető testvére - már korábban is foglalkoztunk, például akkor, amikor Dzsongun áprilisi eltűnésekor a világsajtó azt találgatta, hogy ha a vezetővel valami történne, ki lenne az utóda. A harmincas éveiben járó, svájci elitiskolát végzett, majd informatikus diplomát szerző Jodzsong ugyanis egyre több fontos feladatot kapott, és bátyja jobbkezévé vált. Ugyanakkor Anna Fifield, a Washington Post újságírója és Észak-Korea szakértő lapunknak azt mondta, nagyon meglepő lenne, ha egy annyira erősen konfuciánus és hierarchikus berendezkedésű társadalomban, mint az észak-koreai, egy fiatal nő jutna az ország élére.
Ha Kim Jodzsong nem lesz is Észak-Korea következő diktátora, az elmúlt napokban-hetekben mutatott magabiztossága és agresszivitása mégis csak arra utal, hogy nem kíván a háttérben maradni. Ez nem újdonság, hiszen már a 2018-as dél-koreai rendezésű téli olimpián is ő vezette az észak-koreai delegációt, ám akkor a szerepe egészen más volt. Anna Fifield beszámolója szerint a sötét kosztümöt viselő, szerény kinézetű Jodzsong mindvégig illedelmes és tapintatos volt, különös alázatosság jellemezte, "maga volt a megtestesült méltóságteljesség". Személyesen vitt el egy meghívót Mun Dzsein dél-koreai elnöknek, amelyet Kim Dzsongun küldött. Jodzsong a dél-koreai elnöki rezidencia vendégkönyvébe ekkor még azt írta:
Remélem, Phenjan és Szöul közelebb lesz egymáshoz a koreaiak szívében, és elhozza az egyesülést és a virágzást a közeljövőben.
A két hónap múlva megtartott csúcstalálkozóra is hasonló légkörben került sor, a Kim Dzsongun előtt Phenjanban fellépő dél-koreai zenei társulatban például olyan előadók is helyet kaptak, akiknek a zenéje tilalom alá esik Észak-Koreában, mint például a Red Velvet nevű lányzenekar. Hasonló nyitás volt megfigyelhető az Egyesült Államok felé is, amelynek vége a - később kudarcosan végződő - találkozó volt Donald Trump és Kim Dzsongun között.
Kim Dzsongunt úgy kezeljük, mintha Dr. Genya lenne, pedig tényleg gonosz és veszélyes
Megfontolt gyilkosságokkal, nukleáris fegyverek kifejlesztésével és a lakosságnak tett apró engedményekkel Kim Dzsongunnak sikerült bebetonoznia a hatalmát - állítja Anna Fifield, akivel az észak-koreai diktátorról szóló könyve immáron magyarul is olvasható.
Agresszív és indulatos
Mostanra azonban a világ megismerhette Kim Jodzsong másik arcát is. 2014 végén lett a Munkapárt agitációs és propagandaosztályának igazgatóhelyettese, ez az osztály felügyel minden médiumot Észak-Koreában - írja Anna Fifield Kim Dzsongun című könyvében. Ezen az osztályon belül Jodzsong irányítja a propagandarészleget. 2016-ban bekerült a Munkapárt központi bizottságába, a következő évben pedig a politikai bizottság póttagjává választották. 2017-re rákerült az amerikai tiltólistákra, és mivel fontos szerep jut neki a cenzúrarendszer fenntartásában, megvádolták az emberi jogok semmibe vételével. Idén márciusban adta ki első közleményét, amelyben élesen kritizálta Dél-Koreát.
Eddigi munkája magyarázatot adhat arra, hogy miért kellett olyan vehemensen támadnia a dél-koreai szórólapozást. Ahogy a CNN pénteki cikkében egy korábbi dél-koreai diplomata kifejtette, a Kim család tagjai, de főleg Dzsongun félistennek számítanak Észak-Koreában, és minden kívülről jövő, a család valódi arcát és rémtetteit feltáró információ jóformán istenkáromlásnak számít, ami kemény választ kíván. Ennek végrehajtása pedig Kim Jodzsong feladata, aki ki is jelentette, hogy a szórólapozás megsértette a 2018 tavaszán lefektetett egyezmény rendelkezéseit, amelyben szerepelt az ismertetők terjesztésének tilalma a két Korea határán. Egyúttal
Jodzsong az észak-koreai menekülteket árulónak, söpredéknek és csőcseléknek nevezte, akik "sértegetni merték az országunk méltóságát és a Legfelsőbb Vezetőnk presztízsét".
A dél-koreai kormánytól független aktivisták által a határ mellett felbocsátott, 500 ezer szórólapot, 500 könyvecskét és 1000 SD-kártyát szállító léggömbökre válaszul ezért Kim Jodzsong felrobbantatta a Korea-közi irodát, amelyet Dél-Korea emelt 8 millió dollárért, hogy "drágán megfizessenek bűneikért".
Jó zsaru, rossz zsaru?
De tényleg emiatt mozgósította Jodzsong a hadsereget? A CNN cikke szerint szakértők már évek óta azzal vádolják Észak-Koreát, hogy mondvacsinált okokra hivatkozva tüzeli fel az indulatokat, vagy azért, hogy megsürgesse a tárgyalásokat, vagy azért, hogy az övé legyen az előny, vagy pedig azért, hogy viszályt szítson az USA és Dél-Korea között. Például olyan kéréseket támaszt Dél-Koreával szemben a béke érdekében, amelyek nemzetközi szankciókba ütköznek, így sarokba szorítják a másik országot.
Feltételezések szerint ebben a játékban a hatalomra kerülése óta a bátyját odaadóan támogató Kim Jodzsongnak juthat a rossz zsaru szerepe, hogy aztán Kim Dzsongun majd a megfelelő pillanatban jó zsaruként akadályozza meg a helyzet elfajulását. Ráadásul a dél-koreaiakkal való konfliktus kemény ellenfélnek mutathatja Jodzsongot az észak-koreaiak szemében.
Aki afféle alelnökként kaphat szerepet, segítve bátyját Észak-Korea irányításában. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy még a Kim családban is gyorsan fordulhat a kocka: néhány évvel ezelőtt Kim Dzsongun hazaárulásért kivégeztette nagynénje férjét, Csang Szongtheket.
Kiemelt kép: Patrick Semansky /POOL /AFP
