Eddig több mint 800 millió forint adófizetői pénzt költött el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra a négy külföldi kapcsolattartó irodára, amit Hamburgban, Párizsban, Rómában és New Yorkban nyitott meg - értesült a 24.hu.
A szakmailag nehezen indokolható, költséges külföldi kirendeltségek sora ezzel nem ér véget, ugyanis a jegybank Argentína fővárosában, Buenos Airesben is hasonló iroda megnyitását tervezi. A képviseletek munkájáról, működéséről és eredményeiről alig lehet tudni valamit. Mindössze a jegybank honlapján közölt, kissé ködös tájékoztatóból lehet következtetni arra, hogy min dolgoznak az MNB jól fizetett munkatársai.
Azt írják, hogy a külföldi kapcsolattartó irodák útján a Magyar Nemzeti Bank
- figyelemmel kíséri a kijelölt működési terület jegybankjainak, helyi mértékadó pénzügyi és gazdasági intézményeinek munkáját, aktív kapcsolatot tart fenn ezekkel az intézményekkel;
- rendszeres beszámolókat, tájékoztatókat készít az adott ország, régió kiemelt gazdasági, pénzügyi folyamatairól, az MNB érdeklődési körébe tartozó fontosabb témakörökben megjelenő helyi kiadványokról;
- nyomon követi a helyi felsőoktatási intézmények képzéseit, intenzív kapcsolatot tart fenn ezekkel az intézményekkel, figyelemmel kíséri az egyéb szakmai, elsősorban a monetáris politika körébe tartozó képzéseket, kutatásokat, új tudományos munkákat, szakmai konferenciákat, és ezekről beszámolókat készít;
- figyelemmel kíséri a különböző innovációs területek tevékenységét, ezekről tájékoztatókat készít;
- részvételével erősíti az adott régió jelentősebb gazdaságpolitikai eseményeit, valamint képviseli az MNB-t a társadalmi, kulturális és egyéb rendezvényeken.
A nehezen megfogható tevékenységet végző, egyébként nem régóta működő irodák költségeit közérdekű adatigényléssel kértük ki a jegybankból.
Hamburgban ebben az épületben nyitotta meg első külföldi kirendeltségét a jegybank
Az euróban és amerikai dollárban megadott költségek összesítve mai árfolyamon több mint 807 millió forintnál tart a számláló, nem számítva az országonként változó adó kifizetését.
Az 2014-ben derült ki, hogy a jegybank külföldi irodákat nyit, ekkor az MNB honlapján hirdették meg az irodavezetői és elemzői munkaköröket. Mint írták, a kirendeltség monetáris elemző és kutatási munkát végez és erősíti az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival. Akkor azzal érveltek, hogy korábban is működött hét külföldi MNB-iroda, amelyeket pénzügyi központokban nyitottak meg (Tokióban, Frankfurtban, New Yorkban, Párizsban, Zürichben, Londonban és Bejrútban). Ezeket az irodákat aztán sorra bezárták, és azóta az MNB feladatköre is átalakult.
A Matolcsy-féle jegybank mégis az új képviseletek megnyitása mellett döntött, ám az első irodát nem egy pénzügyi központnak számító városban, hanem Hamburgban nyitották meg 2015 júliusában. Azóta a jegybank majdnem 335 ezer eurót fizetett ki a korábbi hírek szerint 55 négyzetméteres iroda bérlésére, ami jelenlegi árfolyamon számolva meghaladja a 107 millió forintot.
Párizsban ebben az épületben bérel irodát 2015 óta a jegybank
A 2015 augusztusában Párizsban megnyitott mindössze 31,5 négyzetméteres iroda bérlésére még ennél is többet költöttek. A jegybank közlése szerint több mint 446 ezer eurót, ami meghaladja a 143 millió forintot a jelenlegi árfolyam szerint.
Ehhez képest vékonyabban fogott a toll a 49 négyzetméteres római iroda költségei esetében, arra 306 ezer eurót, azaz alig kevesebb mint 100 millió forintot költöttek, áfa nélkül.
Ugyanakkor az már most látszik, hogy messze a legköltségesebb kirendeltség a 2017 szeptemberében New Yorkban megnyitott iroda lesz, amelyre valamivel több mint egy év alatt 203 ezer dollárt fizettek ki bérleti díjként, vagyis majdnem 60 millió forintot. Ennek a képviseletnek a havi bérleti díja megközelíti a hárommillió forintot.
Nem mellékes körülmény, hogy nem csupán az irodák bérlésére, hanem az ott dolgozók lakhatási támogatására is óriási pénzeket fordított az MNB. A képviseletek megnyitása óta erre a célra csaknem 200 millió forintot fordítottak.
- Hamburgban 188 ezer eurót, vagyis több mint 60 millió forintot.
- Párizsban 189 ezer eurót, több mint 60 millió forintot.
- Rómában 133 ezer eurót, azaz több mint 40 millió forintot.
- New Yorkban 111 ezer dollárt, több mint 30 millió forintot költöttek szállásra.
Mivel a lakhatása megoldott a jegybank munkatársainak, ehhez kell igazítani a nekik járó fizetést.
Az irodák megnyitása óta a 2-4 tagú stáboknak összesen nettó 201 millió forint fizetést és egyéb juttatást fizetett ki a jegybank.
A legjobban fizetett munkatársak több mint havi nettó 900 ezer forintot kapnak kézhez, de a legalacsonyabb asszisztensi fizetés is meghaladja a nettó félmillió forintot. Továbbá egységesen nettó 540 ezer forint béren kívüli juttatásban részesülnek az alkalmazottak évente. A havi átlagbérek a következőképpen alakulnak:
- Irodavezető: nettó 901 ezer forint.
- Nemzetközi tanácsadó: nettó 904 ezer forint.
- Vezető közgazdasági elemző, szakértő: nettó 661 ezer forint.
- Szakmai asszisztens: nettó 518 ezer forint.
Ugyanakkor a jegybank tájékoztatása alapján karácsonyi vagy egyéb jutalomban egyetlen külföldi irodában dolgozó munkatárs sem részesült.
Más országokban nem jellemző
Az MNB külföldi irodáinak megnyitásáról korábban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász, a jegybank felügyelőbizottságának egykori tagja. Szerinte az irodák fenntartásának nincs sok értelme. Az MNB indoklásában szereplő feladatok jó része nem tartozik a nemzeti banki kötelezettségek közé, a más jegybankokkal való kapcsolattartáshoz pedig nincs szükség személyes jelenlétre az adott országban. Egyébként sem jellemző a külföldi irodák fenntartása a központi bankokra. A francia jegybank képviseletét például a követség egyik alkalmazottja látja el félállásban.
Kiemelt képünkön az a New York-i felhőkarcoló, amelyben irodát bérel a Magyar Nemzeti Bank
