Nyolc karral, majdnem 4 ezer munkatárssal és 26 ezer hallgatóval az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legnagyobb, és egyik legmagasabban jegyzett egyeteme, ide akarnak a legtöbben bekerülni, a 30 milliárd forintos éves költségvetése pedig akkora, mint egy közepes magyar városé. Ennek ellenére hatalmas pénzügyi gondjai vannak az egyetemnek - írta a 444.hu.
Az már október végén kiderült, hogy a Scheuer Gyula kancellár - akinek a kancellári pályázatához korábban maga Németh Szilárd Fidesz-alelnök írt ajánlást - az "egyes karok költségvetési hiányára" és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel megszorításokat írt elő a Természettudományi Karnál (TTK), a Bölcsészettudományi Karnál (BTK), a Társadalomtudományi Karnál (TÁTK) és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál, ami 2017 óta az ELTE alá tartozó intézmény.
Tavasszal készült egy egyetemi dokumentum, amiben az állt, hogy a BTK-nak, a TTK-nak és a TÁTK-nak soron kívüli intézkedéseket kell tenniük költségvetésük megtartása érdekében, 546 millió forint kigazdálkodandó összeget határoz meg nekik a kancellár, de a szöveg szerint még így sem lesz a karokon pénzügyi egyensúly, más karoktól elvett pénzekből kell fenntartani azokat.
Így a három karon bér- és létszámstopot rendeltek el, semmilyen, mérlegelési jogkörbe tartozó juttatás kifizetését nem engedik, kancellári egyetértés kell az újabb óraadói megbízásokhoz, és csak az alapfeladathoz nélkülözhetetlen, nem halasztható kiadásokat engedélyezik. Emellett a gazdasági főigazgató egyedi engedélyéhez kötik a 60 napnál hosszabb időre szóló vagy a nettó 500 ezer forintot meghaladó beszerzéseket, leállítják a bútor- és irodaszer-igényléseket is.
Az Index szerint a helyzet annyira rossz, hogy a TTK Biológiai Intézetének pár oktatója október 15-én úgy tartotta a laborokban gyakorlati órákat, hogy csak elmondták, mit csinálnának, nem használták a vegyszereket, az eszközöket, a mikroszkópokat. Az akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézet az ELTE költségvetéséből nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget a félévre. (Van olyan gyakorlat, aminél 40 ezer forintba kerülnek a drága vegyszerek, és egy tanárnak ilyenből hetente többet is meg kellene tartania.)
A megszorítások miatt a TTK dékánja, Surján Péter szeptember végén leadott egy hosszú távú intézkedési tervet, de az abban ígért költségcsökkentéseket kevesellték, a dékán az intézetigazgatók javaslatait nem fogadta el, és határozott kérés ellenére sem tárgyalta meg azt a Kari Tanáccsal (KT), csak szóbeli ismertetés történt, az írásbeli anyagot nem mutatta be, és szavazás sem volt.
A beadási határidő utáni első szenátusi ülésen a kancellár jelezte: nem fogadja el az intézkedési tervet, majd Scheuer Gyula közölte: a kar vagy visszahívja a dékánt, vagy kancellári biztost nevez ki az irányításra, pedig gyakorlatilag már tavasz óta - illetve hivatalosan pár hete - minden kari kifizetést személyesen a kancellárral kell engedélyeztetni.
Az öt intézetigazgató ezért kénytelen volt - a szabályok szerint - bizalmatlansági indítványt benyújtani a dékán ellen. Ezt tudván a dékán úgy döntött: az október 31-i kari tanácsülésen bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, és csak 75 százalékos támogatottság esetén folytatja a munkáját. A KT tagjainak csak a 17 százaléka támogatta őt, így november 5-i hatállyal elküldte a lemondását a rektornak.
A terv szerint a karnak februártól vagy márciustól lehet új, 4 évre kinevezett dékánja.
Kiemelt kép: MTVA/Jászai Csaba
